Magán-egészségbiztosítást sürget Bokros

A magán-egészségbiztosítási pillér bevezetése mellett érvelt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelentetett cikkében. Bokros szerint lehetetlen folytatni az állami túlköltekezést és meg kell reformálni a pénzt elnyelő nagy rendszereket. A volt pénzügyminiszter szerint nagyobb mértékű közvetlen tehervállalás mellett valós piaci verseny alakulhatna ki, amely szétverhetné a mostani, hálapénzre épülő rendszert.

A magán-egészségbiztosítás bevezetése mellett érvelt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban megjelentetett, Kívánja -e az államháztartási reform a lakossági tehervállalás növekedését? - című cikkében. A volt pénzügyminiszter arra keresi a választ, hogy javulhat-e az olyan közszolgáltatások, mint például az oktatás vagy a gyógyítás színvonala akkor, hogy ha az adóráfordítás csökken és a közvetlen lakossági tehervállalás nő.

Bokros a cikkben figyelmeztet: az állami túlköltekezés nem folytatható a végtelenségig, és ez egy idő után a gazdaságra is visszahat. "Hitelezőink aggódnak a pénzükért" - indokolja a nemzetközi elemzőktől érkező elmarasztaló üzeneteket a volt pénzügyminiszter.

Bokros szerint lehetetlenség egyszerre adócsökkentést, a közkiadások növelését, valamint a deficit lefaragását hirdetni. Szerinte lehet adócsökkentés, de a deficit csökkentéséhez a közkiadásokból kell lefaragni, vagy ha a közkiadásokat növelik, valahonnan pénzt kell teremteni a deficit finanszírozására. Bokros Lajos szerint "minden más ígéret hazugság, vagy ami még nagyobb baj, hülyeség".

A volt pénzügyminiszter kifejti: Magyarországon mindenki egyetért abban, hogy az oktatás és az egészségügy tarthatatlan helyzetben van. Jelen formájában azonban nem érdemes újabb pénzeket önteni az oktatásba és az egészségügybe, mert a rosszul működő rendszerek csak magukat termelik újra. Bokros szerint alig történt rendszerváltás ezekben a monopolhelyzetben lévő rendszerekben.

Lényegében még mindig a hiánygazdaság törvényei uralkodnak, a piacgazdaság helyett. "A vevők versenyeznek az eladók kegyeiért, ahelyett, hogy az eladók lennének kénytelenek megküzdeni a vásárlók pénzéért" - summázza a helyzetet Bokros Lajos. Mivel a rendszer elvileg mindenkinek ugyan azt a rossz minőségű szolgáltatást nyújtja a befizetett adóból, társadalombiztosításból, csak paraszolvenciával, kapcsolatokkal lehet minőségi szolgáltatáshoz jutni. Ha viszont az emberek kétszer - adóval és paraszolvenciával - fizetnek, értelemszerű, hogy az indirekt, adó formájában történő befizetést igyekeznek elkerülni. A névleges ingyenesség ugyanakkor elveszi a verseny lehetőségét - ez pedig csökkenti a rendszer minőségét, hatékonyságát.

Egyelőre hiánygazdálkodás

Bokros szerint az államháztartási reform célja az, hogy javuljon a közszolgáltatások színvonala. Ha azonban ezt plusz állami pénzekkel próbáljuk elérni, nem érünk el sikert. A volt pénzügyminiszter szerint versenyhelyzetet kell teremteni: a kórházakat kell arra kényszeríteni, hogy versengjenek az emberek egészségbiztosításba fizetett pénzéért. A volt pénzügyminiszter szerint ugyanakkor szükség van arra, hogy valaki a laikus beteg mellé álljon, és megkövetelje a kórházaktól a minőséget.

A magán-egészségbiztosítók megjelenésével a verseny megfordul: a biztosítók versenyeznének az emberek pénzéért, akiknek kötelező volna valahová belépniük, azonban válogathatnának a piaci szereplők között. A kórházak-rendelőintézetek pedig versenyeznének a biztosító pénzéért.

Bokros a nyugdíjreformhoz hasonlítja a magán-egészségbiztosítási reformot. Mivel azonban a szegények kiszorulnának a rendszerből, Bokros Lajos szerint a munkáltatók által fizetett járulék fedezné a szegények által igénybe vett szolgáltatások költségeinek egy részét. A második, a magánpillérbe azonban mindenkinek többet kell majd fizetnie, hiszen különben nem veheti igénybe a gyógyító szolgáltatásokat. Ilyen módon eltűnnének a rendszerből a potyautasok, akik tb-kártyával rendelkeznek ugyan, igénybe is veszik a rendszert, de anyagilag nem járulnak hozzá annak fenntartásához.

Bokros szerint, amennyiben beleszámoljuk a mai egészségügy költségeibe a hálapénzt is, összességét tekintve az új rendszerbe sem kellene többet fizetni, azonban jelentősen megváltozna a tehervállalás szerkezete, a kialakult verseny eredményeként pedig mindenképpen javulna az egészségügy színvonala.