Halaszthatatlan a gázrendszer fejlesztése

A magyar gázrendszer 2005-2006-ra eléri kapacitása maximumát, és már nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket - erre már 2003-ban figyelmeztettek a Mol vezetői. Ezért szükséges a gáztárolók fejlesztése és a meglévők megerősítése. A szinten tartás évente 10-15 milliárdba kerül, a fejlesztéshez pedig több mint százmilliárd forint kellene.

Az utóbbi napok gázellátásal kapcsolatos izgalmai ráirányították a figyelmet arra, amit a szakemberek már évek óta mondanak: Magyarország gázellátása olyan mértékben függ az importtól, méghozzá az orosz gáz importjától, hogy az ellátás biztonsága érdekében fejleszteni kellene a hazai gáztároló-kapacitást. A Mol vezetői már 2003 őszén úgy nyilatkoztak, hogy a hazai gázrendszer 2005-2006-ra eléri kapacitása maximumát, és már nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Ezért szükség lenne a gáztárolók fejlesztésére és a meglévők megerősítésére. A szinten tartás évente 10-15 milliárdba kerül, a fejlesztéshez pedig több mint százmilliárd forint kellene.

A 14 milliárd köbméter éves földgázfelhasználásból a hazai gáztárolók 3,4 milliárd köbmétert tudnak kielégíteni. A tárolók csúcskapacitása napi 47,5 millió köbméter. Ez némileg több, mint egy viszonylag enyhe téli időjárású nap 70 millió köbméteres gázfelhasználásának a fele.

A tárolók az ország öt pontján helyezkednek el. A legnagyobb kapacitású Zsanán van, 21 millió köbmétert tud adni naponta. A hajdúszoboszlói 19,2 millió köbmétert, a pusztaedericsi 2,9 milliót, a kardoskúti 2,6 milliót, az algyői pedig 1,8 milliót.

Csak a fentartás is több mint 10 milliárd forint

A tárolók együttes eszközértéke 131 milliárd forint. Ebben már szerepel az a 9 milliárd forintos fejlesztés, amellyel a zsanai tároló napi kapacitását 3 millió köbméterrel növelték 2004-2005-ben.

A Mol évente 3-5 milliárdot költ a rendszer szinten tartására, de a nagyobb volumenű fejlesztések elmaradtak, aminek egyik fontos oka volt, hogy a gázárakat mesterségesen alacsony szinten tartották, ami több százmilliárd forintos veszteséget okozott a Molnak éveken át.

2005 júniusában nyújtotta be a parlamentnek Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény javaslatát, amelyet az országgyűlés mostanáig nem tűzött napirendjére. Ez a tervezet egy új, stratégiai készletezést szolgáló tároló építését irányozza elő. A tároló 1,2 milliárd köbméter mobil gázkészletettel 45 napig napi 20 millió köbméteres felhasználást tenne lehetővé. A tároló költsége mintegy 150 milliárd forint, de az előzetes számítások szerint ez a földgáz árát köbméterenként egy forinttal növelné.

Az orosz-ukrán gázár vita nyomán kialakult helyzet arra késztette a kormányt, hogy a stratégiai tároló üzembe helyezési időpontját 2012-ről 2010-re hozza előre. Legalábbis ezt a javaslatot tette Kóka János az országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott helyzetelemzésében.

A miniszter erős érdeklődést mutatott az iránt a javaslat iránt, amelyet az orosz és ukrán energetikai üzleti körökben jó kapcsolatokkal rendelkező Kapolyi László vetett fel: szerinte meg kellene fontolni a Gazprom esetleges részvételét a magyarországi gáztároló-fejlesztésben, mert ezzel az orosz cég érdekeltté válna a magyarországi stratégiai készletezésben, ami garanciát jelentene exportkötelezettségei teljesítésénél is. Felvetette azt a gondolatot is, hogy az orosz-ukrán vitát megoldó RosUkrEnergo cég közreműködésével nem lehetne-e a magyar-ukrán határon egy másik betápláló helyet létesíteni, esetleg ezt a céget is bevonni a magyarországi tárolóépítésbe. A gazdasági miniszter készséget mutatott az iránt, hogy tárgyaljon ezekről a javalatokról. Arra a nemrégiben feltett képviselői kérdésre, hogy nem hátrányos-e, ha a stratégiai gázkészletek külföldi tulajdonban is vannak, a miniszter azt válaszolta: a stratégiai kőolajkészletekkel gazdálkodó szervezet tulajdonosa valamennyi Magyarországon tevékenykedő olajtársaság.