Továbbra sem engedélyezik a génmanipulációt

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) állásfoglalása szerint a magyar kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a génmódosított növények hazai termesztésére vonatkozó tilalom a továbbiakban is fennmaradjon. 

A magyar mezőgazdaság érdeke az, hogy Magyarország továbbra is mentes legyen a génmódosított szervezetek termesztésétől, illetve tenyésztésétől. Így érhető el ugyanis az, hogy a magyar áruk az igényesebb piacokon továbbra is eladhatók maradjanak - mondta Ángyán József egyetemi tanár az érdekképviselet hétfői sajtótájékoztatóján.

A szakértő úgy vélekedett, hogy az országgyűlésnek biztosítani kellene azt, hogy Magyarországon a jövőben se lehessen génmódosított szervezeteket termeszteni, illetve tenyészteni. Ezért olyan koegzisztenciatörvényre, rendeletre van szükség, amely akkor is biztosítja az ország GMO-mentességét, ha az Európai Unió a szóban forgó szervezetek előállítását engedélyezi.

Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára megerősítette, hogy Magyarország a génkezelt szervezetek termesztését, illetve az ezekből készült termékek forgalomba hozatalát továbbra sem engedélyezi. Emellett olyan törvény megalkotását tervezi, amely a kísérleti jellegen túl továbbra is kizárja a génmódosított vetőmagok köztermesztésbe vonását.

Az érdekképviselet hétfői sajtótájékoztatójának másik oka a minőségi szerkezetváltás biológiai alapjait jelentő génbanki hálózatot súlyosan veszélyeztető kormányzati lépések miatti aggodalom volt.

Ángyán József szerint a génbanki hálózat esetleges felszámolása a magyar mezőgazdaság jövőjét veszélyezteti.

A professzor tűrhetetlennek tartotta, hogy Magyarországon azokat a kutatóintézeteket számolják fel, amelyek a magyar mezőgazdaság génállományát őrzik, amelyre a későbbi nemesítések során, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben szükség lehetne.

Pásztohy András, FVM államtitkár határozottan cáfolta a MAGOSZ-nak a génbanki hálózat felszámolására vonatkozó felvetését.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrár-kutatóintézetek integrációjával olyan koncentrált kutatóhelyi bázisok létrehozása a cél, amelyek hatékonyabban képesek működtetni a rendelkezésre álló infrastruktúrát és takarékosabban gazdálkodnak az anyagi erőforrásokkal is.