Irán hajtja föl az olajárat

Ha ENSZ-szankciókat léptetnének életbe Teheránnal szemben, ez érzékenyen érintené az iráni olajtermelést és kivitelt. A világpiacon kiegyenlített a kereslet és a kínálat, egy ilyen fejlemény veszélye is áremelkedést idézhet elő.

Háromhavi csúcson maradt az olaj ára csütörtökön is, elsősorban az iráni atomprogram körüli nemzetközi feszültség miatt. Két hét alatt csaknem hét dollárral emelkedett az olaj ára a tőzsdéken. Csütörtökön az amerikai könnyű fajta hordójáért 64,66 dollárt kértek, s az északi-tengeri Brent is 63 dollár fölött tartotta magát. Az ár annak ellenére nem csökkent, hogy szerdán kiderült, bőségesek az amerikai fűtőolaj- és üzemanyagkészletek. Bár az utóbbi 10-15 nap áremelkedésébe belejátszott az orosz-ukrán gázárvita, valamint a hideg észak-amerikai tél, a piacokat az iráni atomprogram folytatását övező nemzetközi reakciók aggasztják - olvasható a Népszabadságban.

Ha amerikai és brit kezdeményezésre, de európai egyetértéssel ENSZ-szankciókat léptetnének életbe Teheránnal szemben, ez - az elmaradó fejlesztések miatt - érintené az iráni olajtermelést és kivitelt. Ha az iráni export egy része esetleg kiesik a világkínálatból, akkor ellátási nehézségek keletkezhetnek. Az OPEC hivatalosan napi 28 millió hordónyi olajat hoz felszínre, ebből 4,1 millió jut Iránra, amely ezzel Szaúd-Arábia után az olajexportálók szervezetének második legnagyobb termelője.

Ha az iráni kivitel erőteljesen visszaesne, Szaúd-Arábia nem tudná pótolni a hiányzó menynyiséget. A világpiacon kiegyenlített a kereslet és a kínálat, így a termelés vagy a szállítás fennakadása vagy egy ilyen fejlemény veszélye is rögvest áremelkedést idéz elő.

A jegybankelnökök bázeli találkozóján olyan vélemény alakult ki, hogy a világgazdaság az idén megismétli tavalyi jó teljesítményét, talán túl is szárnyalja azt. A globális növekedés meghaladhatja a négy százalékot. Ennek következtében azonban növekedik az olaj iránti kereslet, főként Kínában, Délkelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban. Elemzők máris úgy vélik, hogy 2006-ban a kereslet napi 1,7 millió hordóval 85 millióra emelkedik.

Az olajpiaci folyamatokat jól tükrözik az exportálók bevételei. Az OPEC-tagországok az idén 522 milliárd dollárt zsebelhetnek be, reálértékben többet, mint 1980-ban, az iráni forradalom után, amikor hirtelen megugrott az olaj ára. Az OPEC bevételeire az amerikai energiaügyi minisztérium adott becslést, s abból indult ki, hogy az amerikai könnyűolaj ára 45 és 75 dollár között mozoghat az idén. Az olajexportálók szervezete 50-55 dollár között tartaná az olaj árát.

Kína vezető olajtermelője, a CNOOC, amely a múlt héten jelentette be 2,3 milliárd dolláros nigériai felvásárlását, azt fontolgatja, hogy ajánlatot tesz a kanadai magántulajdonban lévő kazah olajtársaság, a Nations Energy megvételére. A cég legfontosabb értéke egy nagy kazah olajmező; az üzlet értéke becslések szerint kétmilliárd dollár lehet. A társaság a vezető kínai és indiai állami olajtársaságok figyelmét keltette fel.