Az infláció 3,6 százalék volt tavaly

A fogyasztói árak 3,6 százalékkal emelkedtek 2005-ben. Decemberben 3,3 százalékos volt az infláció, éves összevetésben. Legnagyobb mértékű áremelkedés a háztartási energiánál volt megfigyelhető, de átlag felett nőttek a szolgáltatások, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok éves átlagárai is. Veres János pénzügyminiszter 2006-ra két százalék alatti inflációt jósol.

Az elmúlt évben átlagosan 3,6 százalékos volt az infláció. Decemberben a fogyasztói árak összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva, 2004. decemberhez viszonyítva pedig 3,3 százalékkal növekedtek. A tizenkét havi árváltozás januárban volt a legmagasabb (4,1 százalék), míg februárban és októberben a legalacsonyabb 3,2 százalékos.

Egy hónap alatt - 2005. novemberéhez viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal emelkedtek. Növekedett az idényáras élelmiszerek (6,9 százalék), a sertészsíradék (2,3 százalék), valamint a tojás (1,8 százalék) ára. Árcsökkenés történt a baromfihús (2,0 százalék), a péksütemények (1,9 százalék) a liszt és a cukor (1,1-1,1 százalék) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkentek.

A tartós fogyasztási cikkek, a szeszes italok, dohányáruk, a ruházkodási termékek és az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében szintén árcsökkenés következett be. Ez utóbbin belül a járműüzemanyag-árak 2,0 százalékkal csökkentek. Kis mértékű áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások körében. Tizenkét hónap alatt, 2004. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagossal közel megegyező mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 26, a munkahelyi étkezés 7, a cukrászáru, fagylalt és éttermi étkezés 6 százalékkal drágult.

Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a cukor (11 százalék), a liszt (4 százalék), valamint a kenyér és a sertéshús (2-2 százalék) ára. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004. decemberben. A szeszes italok, dohányáruk árai az átlagosnál kisebb mértékben (0,2 százalék) emelkedtek. Az egyéb cikkek, üzemanyagok átlagot meghaladó 5,0 százalékos áremelkedésén belül a járműüzemanyagok 8,4 százalékkal kerültek többe, mint 2004. decemberben. A háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt (5,1 százalékos), ezen belül az elektromos energia 6,9 százalékkal, a vezetékes gáz 5,9 százalékkal drágult.

A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek, 5,5 százalékkal, ezen belül a szerencsejáték 16, a helyi tömegközlekedés 14, a csatornadíj 12, a szemétszállítás 11 százalékkal drágult.

Veres János pénzügyminiszter szerint a Központi Statisztikai Hivatal 2005-re vonatkozó 3,6 százalékos éves átlagos inflációs adata megalapozza a Pénzügyminisztérium idei 2 százalék alatti inflációs várakozását. "Miután ismertté vált az elmúlt évre vonatkozóan a KSH közlése alapján a 3,6 százalékos éves infláció 2005-re, a PM azzal számol, hogy ez megalapozza a 2006-os várakozást, vagyis azt, hogy idén 2 százalék alatt lesz az éves pénzromlás" - mondta a pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten, miután részt vett a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén. Veres János aláhúzta: az idén 4 százalékot lényegesen meghaladó lesz a gazdasági növekedés. Magyarország 2008-ra képes lesz arra, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat, amelyek előfeltételei az euró magyarországi bevezetésének.

A december/decemberi 3,3 százalékos infláció után meglehetősen széles sávot, 1,7-2,9 százalékot jelöltek meg januárra az elemzők, akik szerint nem várható kamatváltozás az első hónapban.

"Mivel január általában az áremelkedések hónapja, és mivel az áfa-csökkentést csak a nagyobb cégek érvényesítik azonnal, a kisebbek talán később, nem könnyű prognosztizálni. Ezért januárra 2,5-2,9 százalékos sávban várom az inflációt" - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

A december/decemberi, illetve a 2005. évi inflációs adat után sem várható, hogy januárban kamatot csökkent a Monetáris Tanács. A kamatleszállítást szorgalmazók ugyan az infláció csökkenésével érvelnek, mások viszont az egyensúlyi kockázatokat hangsúlyozva változatlan kamatot szorgalmaznak. Egy kedvező januári inflációs adat után viszont már elképzelhető, hogy februárban kamatcsökkentésről dönt az MNB - vélte Nyeste Orsolya.