Inflációs gondot is okozhat az áfacsökkentés

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint 2007-ben az áfacsökkentés ármérséklő hatása miatt megugró fogyasztás és a 2006-os inflációs mélypont teremtette negatív bázishatás miatt visszagyorsulhat az éves visszatekintésű infláció.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint az idén stagnál, jövőre az áfacsökkentés miatt meredeken esik a teljes kosárra számított magyarországi infláció. 2007-ben azonban az áfacsökkentés ármérséklő hatása miatt megugró fogyasztás és a 2006-os inflációs mélypont teremtette negatív bázishatás miatt visszagyorsulhat az éves visszatekintésű infláció. Eltérő vélemények hangzottak el ugyanakkor a monetáris kilátásokról.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni központjának európai feltörekvő piaci stratégája a vártnál jobb októberi inflációs adatok pénteki közzététele után azt mondta: jóllehet az alapszintű inflációs nyomás jelenleg mérsékelt a magyar gazdaságban, ez már jövőre erősödhet, amint az áfacsökkentés növeli a fogyasztó vásárlóerejét és így a belső fogyasztási keresletet.

Az áfamérséklés nyilván csökkenteni fogja a teljes kosárra számított inflációt jövőre, de az alapszintű, keresleti oldali nyomás valószínűleg nőni fog, mondta az elemző. Juliet Sampson inflációs szempontból ennek alapján torzító hatású elemnek nevezte az áfacsökkentést.

Az HSBC térségi elemzője az idei év végi 12 havi összevetésű inflációt 3,5-3,6 százalékra jósolta, 2006 végére 2-2,5 százalék közötti éves drágulást valószínűsített.

Sampson szerint 2007-ben azonban a 2006-os alacsony infláció negatív bázishatásként fog jelentkezni, ami várhatóan a teljes kosárra számított éves fogyasztóiár-emelkedés gyorsulását okozza. A gyorsulás mértéke ugyanakkor függeni fog a 2007-es költségvetés jellegétől is, tette hozzá.

A monetáris kilátásokra vonatkozó kérdésekre a londoni elemző azt mondta: az inflációtól eltekintve, más magyarországi gazdaságpolitikai elemek viszonylag szigorú pénzügypolitikát tesznek szükségessé. Jóllehet az alacsony infláció miatt a reálkamatszint magasnak tűnik, mégis szólhatnak érvek a kamatemelés mellett, fogalmazott az HSBC térségi elemzője.

Magyarországi kamatemelést más londoni elemzők sem zárnak ki. November elején a BNP Paribas bankcsoport londoni befektetési irodájának európai feltörekvő piaci elemzésében az állt, hogy a cég alapeseti forgatókönyve szerint az MNB a következő időszakban nem nyúl az alapkamathoz, de ha a forint a 260-as euróárfolyam fölé gyengül, az fél százalékpontos kamatemelésre késztetheti a jegybankot márciusig.

A befektetési csoport elemzői szerint 2006-ban a parlamenti választások közeledte miatt is növekedni fog a pénzügypolitikai visszaszigorítás kockázata.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston befektetési csoport londoni részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke az októberi inflációs adatok pénteki ismertetése után ugyanakkor azt mondta: a jelenlegi inflációs, főleg a maginflációs folyamat leveszi a jegybankról a kamatemelési nyomás jelentős részét.

A csökkenő maginfláció és a forint stabilitása azt jelenti, hogy az MNB ez idő szerint változatlanul hagyhatja alapkamatát, mondta a CSFB vezető elemzője, bár azt ő is hozzátette, hogy a következő 12 hónapban nagyobb a valószínűsége a kamatemelésnek, mint a kamatcsökkentésnek.

Kamatcsökkentés Desbarres szerint a feltörekvő piacokon októberben tapasztalt eladási hullám miatt sem várható, és azért sem, mert Európa most kamatemelési hangulatban van. Emellett a lengyel politikai bizonytalanság járványa is fenyeget, és a továbbra is magas magyar deficitet is finanszírozni kell, tette hozzá. Az elemző szerint az MNB ebben a helyzetben néhány hónapig a kivárás politikáját fogja alkalmazni.

Desbarres az idén 3,2-3,4, jövőre 2 százalék körüli év végi inflációt vár.