Keveset és rosszul takarékoskodunk

Még a régió országaihoz képest is elmaradott a magyar megtakarítási kultúra. A jelenség oka, hogy a magyarok zömének a pénze és az ismerete is kevés az eredményes takarékoskodáshoz. A helyzeten a pénzügyi ismeretek szervezett oktatásával lehetne változtatni.

Magyarországon a háztartások 35 százaléka egyáltalán nem tesz félre pénzt, a többi családban pedig meglehetősen elavult a megtakarítások szerkezete - derül ki az Öngondoskodás Alapítvány, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) támogatásával végzett felmérésből.

A kutatás adatai szerint a magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megtakarításaiból megélni, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna kihúzni. Néhány hónapnyi tartaléka a megkérdezettek 27 százalékának van, félévnyi pedig a tizedüknek. Több évig mindössze a magyarok 3 százaléka élne meg a megtakarításaiból, élete végéig pedig csak 1 százalékuk. A hiányzó 9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.

Mindez akkor válik különösen érdekessé, ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a megkérdezettek 22 százaléka csak akkor érezné magát anyagi biztonságban, ha élete végéig meg tudna élni a megtakarításaiból.

A felmérés kimutatta, hogy Magyarországon az emberek nagy része még mindig folyószámlán vagy otthon, a párnacihában tartja a pénzét: 23 százalékának csak egyféle megtakarítása van (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuk kétféle megtakarítást említett (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a családi "portfólió".

Az átlagpolgár meg sem érti a gazdasági híreket

A bonyolultabb megtakarítások elterjedést komoly mértékben gátolja a gazdasági és pénzügyi ismeretek hiánya. Jellemző adat, hogy a médiában közölt gazdasági híreket saját bevallásuk alapján az emberek mindössze 6 százaléka érti meg teljesen, 41 százalékuk csak részben, 28 százalékuk pedig alig.

A hírek megértést nehezíti, hogy az átlagpolgár még a gazdasági alapfogalmamkat sem ismeri. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka volt tisztában a monetáris politika jelentésével, 48 százalékuk viszont egyáltalán nem találkozott a kifejezéssel. Az infláció jelentését a megkérdezettek 70 százaléka tudta. A részvények működésének elméletét a válaszolók fele ismerte, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze minden ötödik számára volt teljesen világos.

Forrás: [origo]

A gazdasági ismeretek hiányáról árulkodik, hogy a megkérdezettek 19 százaléka még megbecsülni sem tudta az infláció nagyságát, a válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk pedig még ennél is magasabbra. A megkérdezés idejében hivatalosnak tekintett 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.

Így nem csoda, hogy a felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy megfelelően informált.