Titokban tervezték a vállalkozók bankját

Sokak érdekeit sérti, ha megvalósul a miniszterelnök terve és létrejön a vállalkozók bankja - állítja a Világgazdaság. A lap értesülései szerint Kóka János gazdasági miniszter már egy éve kidolgozta a tervet, a kormányfő pedig azért döntött egyeztetés nélkül róla, hogy elkerülje a szervezeti és pártbeli ellenállást.

A gazdasági napilap összegyűjtötte és közölte azt is, hogy a környező országokban az állam milyen módon és intézményrendszerrel segíti a kis- és középvállalkozásokat. Összeállításukból kiderül, hogy a többi régióbeli országban is szétaprózott a támogatási szerkezet.

Csehországban az alapelv, hogy az igazi támogatás, a versenyképesség javításának sarokköve az exportösztönzés. Nemcsak az egyes területekért felelős tárcák száma sok, hanem az intézményeké is. A kkv-k támogatásában például négy intézmény vesz részt, de van export-import bank, exportgarancia és hitelbiztosító, s egy önálló kezességi és fejlesztő bank is. Ugyanakkor működnek a "cseh központok", amelyek a többi között az exportfejlesztést is támogatják.

Lengyelországban nagyon szerteágazó a vállalkozások állami és uniós hitel-, garancia- és tőkejuttatása. A PARP Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség fogja össze a szektor fejlesztésének területét, teríti a támogatásokat. Emellett az uniós forrásokból nyújtott hitelgaranciákat egy bank (BGK) keretében működő hitelgarancia-alap folyósítja, miközben az exporttal összefüggő támogatásokat, garanciákat egy különálló intézmény kezeli.

Szlovákiában három olyan intézmény van, amely ellátja a kkv-fejlesztéssel összefüggő feladatokat, beleértve az állami támogatási források terítését is. A kis- és középvállalkozások nemzeti fejlesztési ügynöksége (NARMSP) több eltérő funkciót ellátó hálózatból áll. Ez az intézmény felelős egy sor támogatási programért. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank vissza nem térítendő támogatásokat kínál, miként a Szlovák Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökség (SARIO) is.