A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előtti pert - mint arra a határozatot ismertető BBC News emlékeztet - az Egyesült Államok, Kanada és Argentína kezdeményezte a WTO-nál 2003 májusában. Az EU 1998-2004 között nem engedte a GM-termékeket a piacaira, ez a tilalom azonban, a döntés értelmében nem volt tudományosan megalapozott, egyszerű protekcionizmusról volt csak szó. S bár a tiltás két éve megszűnt - s főként a tengerentúlon termesztett GM-kukoricát beengedték az uniós piacra -, az Egyesült Államok "végigvitte" az ügyet, amelyben végleges döntés csak az év végén várható - olvasható a Napi Gazdaságban.
A WTO előzetes határozata szerint mindenesetre az EU-szerte érvényes moratórium gyakorlatilag tiltást jelent, és megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat. Az Európai Bizottság ugyanakkor úgy nyilatkozott, lehetőséget kér adatok gyűjtésére, hogy rátaláljon a GM-szabályok naprakész állapotba hozásának legjobb módjára. A bizottság szóvivője azt állítja, hogy az EU által bevezetett tilalom az emberi egészség, illetve a környezet teljes biztonságát célozta.
A Greenpeace International nemzetközi környezetvédelmi mozgalom álláspontja szerint a WTO nem kényszerítheti rá az európaiakra, így a magyarokra sem, hogy olyat egyenek vagy termesszenek, amit ők nem akarnak. A mozgalom reméli, hogy hasonlóan a szomszédos országok kormányainak reakcióihoz (Ausztria, Németország), a magyar kormány sem hagyja befolyásolni magát a WTO-döntéstől.
Nemes Noémi, a Greenpeace Magyarország kampányszervezője szerint az Egyesült Államok a döntést előreláthatóan felhasználja arra, hogy génmódosított termékeit ráerőszakolja más országokra, arra hivatkozva, hogy a GM-élelmiszerek importjának megtiltása szabadkereskedelmi szabályokba ütközik. Ez ugyanakkor teljesen érthetetlen, hiszen az ENSZ Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyve szerint minden országnak joga van nemet mondani a GM-áruk importjára. Daniel Mittler, a szervezet kereskedelmi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a WTO-ítélet nem semmisítheti meg az európaiak döntéseit, illetve "elérkezett az idő", hogy az Európai Bizottság a tagországok mellé álljon, ne pedig a WTO-döntést felhasználva "fenyegesse" azokat a nemzeti tilalmak feloldása érdekében.
Az lenne a helyes, ha a választás tudományos és nem érzelmi alapon történne - véli Czepó Mihály. A Monsanto Kereskedelmi Kft. engedélyezési vezetője szerint a hagyományos és génmódosított termékek együtt-termesztését Magyarországon szabályozó, úgynevezett koegzisztencia-rendelet jelenleg Brüsszelben lévő tervezete erős átdolgozásra szorul, jelentős mértékben beszűkítené ugyanis a gazdálkodók választási lehetőségeit. Az előirányzott 400 méteres izolációs távolság például túl sok ahhoz, hogy a kis, 5-10 hektárt művelő termelők GM-növényeket termeszthessenek.
Az Egyesült Államok 200 millió dollárnyi veszteséget szenvedett el a kukoricaexport-kiesés, 300 milliót pedig kukorica- és szójatermékek elvesztett piaca miatt. Az Európai Bizottság ugyanakkor megpróbálta kihasználni a WTO-ügyet és javaslatot tett arra, hogy öt tagállam (Görögország, Franciaország, Ausztria, Luxemburg és Németország) GM-növények termesztésére hozott moratóriumait feloldják.
Amikor a bizottság javaslatára a kérdésben az Európai Tanács környezetvédelmi miniszterei 2005. június 24-én szavaztak, soha nem látott többséggel (25 tagállamból 22) leszavazták e javaslatot és úgy döntöttek: a moratóriumok jogosak és fennmaradhatnak. Ennek hatására a bizottság kénytelen volt visszavonni saját javaslatát.
Az európai kormányok többsége 2005-ben támogatóan szavazott az egyes tagországok által felállított moratóriumokat illetően. Görögország január 30-án kiterjesztette termesztési tilalmát a Monsanto génmódosított kukoricafajtáira, Ausztria pedig bejelentette, hogy a genetikailag módosított repcére léptet érvénybe importtilalmat. Ezek a moratóriumok - a lengyel és magyar tilalmakkal együt,t Európa 172 GM-mentes és mintegy 4500 GM-mentessé nyilvánított településével, a svájci népszavazással, amely ötéves moratóriumot rendelt el a GM-növények termesztésére - a kontinens jó részének elutasító magatartásáról tanúskodnak a génmódosított növények termesztésével kapcsolatban.