Az EU elutasítja a korai nyugdíjat

Csak a nyugdíjreformmal lehet esélye az EU - és benne a magyar - gazdaságnak a további fejlődésre. Az Európai Unió szerint a potenciális növekedés üteme 2030-ra felére csökkenhet, ha nem lesz változás a nyugdíjrendszerben. Az EU pénzügyminiszterei hétfőn vitatták meg a helyzetet - írja a Népszabadság.

Elkerülhetetlennek tartja a nyugdíjreformot az Európai Unió. Az EU pénzügyminszterei hétfőn vitatták meg azt a jelentést, amely szerint a nyugdíjasok növekvő száma súlyosan megterhelheti a jövőben a tagállamok államháztartását. A "baby-boom" nemzedék nyugdíjba vonulása és a várható élettartam folyamatos növekedése azt eredményezi, hogy 2050-re minden idősre két munkaképes korú személy jut a mostani négy helyett az EU-ban.

Reformok nélkül 2030-ra majdnem megfeleződik az unió potenciális növekedési üteme - írja a népszabadság. A késlekedés csak növeli a költségeket és az átállás fájdalmát, ami nem fair gyerekeinkkel és unokáinkkal szemben - állapította meg Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi EU-biztos. Brüsszel elveti a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét.

Magyarország 2050-re a legnagyobb GDP-arányos nyugdíjkifizetővé válhat, ugyanakkor a GDP-csak a régi tizenötök átlagának 75 százaléka lesz. Aggasztóan magasnak prognosztizálja a bizottsági jelentés az inaktívak (most is magas) arányát: 172 százalék a foglalkoztatottakhoz képest, ami az olaszok és a görögök után a harmadik legrosszabb mutató lenne. Viszont Brüsszel 2010-től folyamatosan 4,8 százalékos, azaz viszonylag alacsony magyar munkanélküliségi rátával kalkulál, s azzal, hogy 2025-ben a magyar férfiak 62,2, míg a nők 61,1 éves korukban hagyják el a munkaerőpiacot.