A gabonatermesztők is nagyjából ekkora területről tudnak, s mivel gabonát körülbelül 3 millió hektáron termelnek, ezért az ország gabonatermelő területének, mintegy 3 százalékát érinti a belviz - mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József. A Magyar Gabonatermesztők Szövetségének elnöke szerint a belvíz már nemcsak ott jelent problémát, ahol általában is szokott lenni, hanem az ország egyéb részein is. Egy árvíz tovább tetézné a bajokat, ugyanis ekkor a vízkárral érintett gabonatermesztő területek aránya elérheti a 10 százalékot is. A szövetség információi szerint legrosszabb a helyzet a Körösök partján, továbbá Debrecen környékén, és általában azokon az alföldi területeken, ahol a földek mély fekvésűek, tehát Szolnok, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. A Dunántúlon és a Duna mellékén csak az árvizek okozhatnak gondot.
A növények megfulladnak a belvízben; ráadásul a fagy még nem engedett ki a földben, így a víz nem tud elszivárogni. A hóolvadás mellett az eső is rosszul jön ilyenkor, mivel a csapadék víz alatt tartja a növényeket. Ez az állapot tehát egy kis további felmelegedéssel, esetleg éjszakai faggyal párosulva komoly nehézségeket okozhat. Az érintett, illetve veszélyeztetett területeken leginkább búzát és kukoricát termelnek.
A belvízzel elöntött szántók alapján számolva - egy hektárra, a mezei leltár szerinti körülbelül 50 ezer forintos értéket figyelembe véve - a belvízkár már csaknem 5 milliárd forintra rúg. Idén először segíthetne a kormány által tavaly bejelentett agrárbiztosítás, amelynek keretében az elképzelések szerint egy forint termelői befizetéshez az állam egy forintot tenne hozzá. Ennek a katasztrófaalapnak a tervét nem ártana most "felmelegíteni", mert ez biztosan felgyorsítaná a termelők részéről a befizetést. Veszélyhelyzetben mindig hajlamosabb áldozni az ember - érvelt Vancsura.