A lépésre márciusban kerülhet sor, amikor a kormány új felügyelő bizottságot választ a tőzsde élére; e testület dönthet azután Rozlucki megerősítéséről vagy utód kereséséről.
A lengyel piaci reformok egyik legelismertebb úttörőjeként elismert Rozlucki újra és újra sürgeti a tőzsde gyors privatizálását, hogy az képessé váljon a regionális összekapcsolódásra.
"Wieslaw Rozlucki elsőrangú szakember, de rajta kívül is vannak jó szakemberek" - állítja Artur Zawisza, a Jog és Igazság pártjának magasrangú tisztviselője, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. "Vita van a tőzsde privatizálásáról. A mi terveink között nem szerepel ez a magánosítás, Rozlucki véleménye ezzel ellentétes" - nyilatkozta a Reutersnek.
Rozlucki a tőzsde 1991-es alapítás óta áll annak élén; a mára 440 milliárd zloty (137,2 milliárd dollár) piaci értékű, jegyzett vállalati részvényeknek "otthont adó" intézmény, az egykor kormányzó kommunista párt korábbi székházában működik.
A hírt egyelőre sem Rozlucki, sem az állami tulajdont felügyelő kincstár illetékese nem kommentálta.
A tőzsde konszolidációja 2004-ben indult meg, amikor a bécsi tőzsde részesedést szerzett a budapesti tőzsdében, a skandináv tőzsdéket működtető OMX pedig a vilniuszi piacot vásárolta meg.
Mind a bécsi tőzsde, mind pedig az OMX szemet vetett a varsói tőzsdére, de az már olyan nagyágyúk érdeklődését is felkeltette, mint az Euronext, a London Stock Exchange és a frankfurti Deutsche Börse.
A szeptemberi általános választásokon nyertes konzervatívok azonban nem akarják az állami tulajdonban maradt cégek külföldi felvásárlását, így a tőzsdéét sem. Korábban már lecserélték a felügyelő bizottságát és elbocsátották korábbi vezetőit olyan "zászlóshajóként" elismert, állami ellenőrzés alatt álló cégeknek, mint a PKN Orlen és a Lotos olajtársaságok, a KGHM réztermelő óriásvállalat, vagy a PGNiG gázmonopólium.