2005-ös év egyik meghatározó újdonságának bizonyult a távközlési piacon az internetes telefonálás. Bár a Skype már 2003-ban előjött a lehetőséggel, az igazán komoly felfutásig tavalyig kellett várni. Azóta a Google, a Yahoo, és a Microsoft mellett számos kisebb szolgáltató indította el világszerte VoIP (voice over internet protocol) szolgáltatását. Legutóbb például a Tesco kezdte meg internetes telefoncsomagjainak árusítását az Egyesült Királyságban: tarifái alacsonyabbak a brit szolgáltatók árainál, és bizonyos hívásoknál a Skype-nál is (a szolgáltatás nemzetközi szinten való bővítéséről egyelőre nincs szó).
Pontosan nem lehet megállapítani, hogy Magyarországon mennyien használják ki a VoIP technológiát; az ezen alapuló telefonálás ugyanis több formát is ölthet. Közös bennük, hogy a hangok internetes adatcsomagok formájában mozognak. A nagyobb cégek közül nálunk először a UPC indította el VoIP-alapú szolgáltatását 2004 őszén (a társaság idén februárig már több mint ötvenezer előfizetőt szerzett). Példáját több kábel- és telefoncég, valamint internetszolgáltató követte, majd tavaly októberben a Magyar Telekom jött elő a "Klip" szolgáltatással.
Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója szerint egyébként sok VoIP-os megoldás lényegében nem szolgáltatás - utalt itt például a Skype-ra -, hanem "csak" egy szoftver, egy internetes telefonálási lehetőség.
Ezek a szoftveres lehetőségek eltérnek a hagyományos vezetékes, illetve mobilos szolgáltatástól. Az UPC szerint a saját szolgáltatásuk közelebb áll a hagyományos megoldáshoz: hiszen nem kell hozzá számítógép, internet-előfizetés, és a régi készülékekről is használható. Szűcs László a szoftvereket egyelőre kiegészítő lehetőségeknek tartja, mivel más kör számára jelentenek megoldást, és más élethelyzetet kívánnak meg. Szerinte ezek a megoldások nem elviszik a forgalmat, hanem inkább többletbeszélgetést eredményeznek.
Piackutató cégek szerint a közeljövőben jelentős bevételek realizálhatók az internetes telefonálásból. Az Infonetics Research tanulmánya szerint a tavaly júniusban záródó 12 hónapban világszerte 55 százalékos bővülést értek el a VoIP szolgáltatók; 2008-ra pedig a szegmens forgalma akár 5,7 milliárd dollárra is nőhet.
A kutatócég becslése szerint tavaly Kelet-Európában ötszörösére nőtt az előző évhez képest az internetes beszélgetési percek száma, a költések pedig megduplázódtak. Erre az évre a forgalmat illetően 80 százalékos bővülés várható. A jelentősebb növekedéshez azonban a szélessávú internetkapcsolatok számának gyors(abb) gyarapodására lenne szükség.
Ha van internet, a telefonálás sem akadály
A szélessávú internettel rendelkezőknek ma már tehát nem jelent nehézséget, hogy ingyenes telefonálási lehetőségeket találjanak a weben: ketten (esetleg többen) az erre a célra kifejlesztett program számítógépen keresztül beszélgethetnek egymással.
Amennyiben az ügyfél valamely vezetékes, vagy mobil számot akar hívni számítógépen keresztül, azért már fizetni kell, de a percdíjak lényegesen alacsonyabbak a hagyományos távközlési tarifáknál, ezáltal jelentős összeget lehet megtakarítani.
Klip
A szélessávú internet népszerűségének növekedése, és ezzel párhuzamosan az ingyenes nettelefon egyre több embert ér el, ami azzal a következménnyel járhat, hogy egyre több hívást vesznek el a hagyományos szolgáltatások/szolgáltatók elől. Erre a kihívásra előbb vagy utóbb e cégeknek is válaszolniuk kell.
A Magyar Telekom tavaly október végén csatlakozott az internetalapú telefonszolgáltatást biztosító cégek egyre gyarapodó táborához: a "Klip" hasonló funkciókat kínál, mint legnépszerűbb internetes telefon- és üzenetküldő szoftverek: webes címtára tárolja a felhasználó partnerének adatait, és azt is megmutatja, éppen melyikük elérhető és melyikük nem. A rendszer képes hangüzenetek továbbítására, vagyis ha a hívott fél nem veszi fel a telefont, a hangpostafiókjába érkezett üzenetét csatolt hangfájlként kapja meg e-mailben.
"Teljesen természetes jelenség, hogy az internetalapú hangszolgáltatások átrendeződést eredményeznek a telefonálás piacán. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy új ügyfelek is csatlakoznak e technológia révén a T-Com hálózatához, továbbá a már meglévő ügyfelek is aktívabban használhatják az új kommunikációs lehetőségeket. A várakozások szerint az új IP-alapú szolgáltatások bevezetésével forgalomnövekedés és piacbővülés tapasztalható majd - mondták az [origo]-nak a társaság sajtóosztályán.
Az alkalmazás honlapjáról a Windows alatt futtatható programot bárki ingyenes letöltheti PC-jére, és mikrofon, fejhallgató vagy hangfalak, valamint széles sávú internetkapcsolat birtokában díjmentesen beszélgethetnek szintén a Klipet használó ismerőseikkel. A Klipre ez idáig több mint 37 ezren regisztráltak.
Január végétől a Klip szoftverrel vezetékes és mobilos telefonszámokat is hívhatnak azok a felhasználók, akik a T-Com ügyfelei, a cég szolgáltatási területén fizetnek elő vezetékes telefonra, és regisztrálják magukat a társaság ügyfélszolgálatán. A regisztrációt követően emellett az ügyfelek 06-21-gyel kezdődő hívószám birtokába is jutnak, mely egyelőre a T-Com hálózatában működő vezetékes telefonról is hívható percdíj ellenében.
A nemzetközi irányba történő hívások ára 11 díjzóna szerint változik. 15 forintért telefonálhatunk többek között Ausztriába, Németországba, vagy Olaszországba, azonban aki Dzsibutiba, Irakba, vagy Vanatuba szeretne hívást indítani, annak percenként 345 forintot kell fizetnie. Az USA-ba irányuló hívás 20 forint percenként a Klip-en keresztül. Bázis díjcsomaggal ugyanide telefonálni egyébként 64,80 forintba kerülne.
A T-Com előfizetői a hívások díját havi számlájukkal együtt fizethetik ki. A társaság közlése szerint a közeljövőben más fizetési módok bevezetését is tervezik. Hamarosan más szolgáltatók ügyfelei is igénybe vehetik majd a szolgáltatást, és ugyancsak tervezi a cég olyan kiegészítő eszközök árusítását, melyekkel az internetes telefonszolgáltatás számítógép nélkül is használható lesz.