A villamosenergia-piac még nem teljesen nyílt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részvételével munkabizottság alakul, amely egy új modellt dolgoz ki a villamosenergia-piac 2007 január elsejei, teljes liberalizációjához kapcsolódóan - mondta Kóka János gazdasági miniszter sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke szintén támogatásáról biztosította a GVH-jelentést, rámutatva, hogy a MEH, a vizsgálat szakaszában is aktívan közreműködött annak elkészítésében. Megerősítette, hogy jelenleg 35 százalékos piacnyitásról beszélhetünk, de hozzátette, figyelmeztető jel a piacra lépés havi ütemének tizedszázalékokra történő mérséklődése tavaly, év vége óta. Kiemelte, hogy az ellátásbiztonság megőrzése, illetve az áremelkedés kizárása egyaránt lényeges szempont volt a piacnyitás során. A HTM-ek vonatkozásában elmondható, hogy ezek valóban indokolatlanul szűkítik a piacot, és emelik az árszintet.

"Jelenleg 35 százalékos piacnyitásról beszélhetünk"

Kacsó András szakértő, az MVM képviseletében alapvető egyetértése mellett, néhány ellenvetést fogalmazott meg. Hiányolta a vizsgálat kiterjesztését a primer energiahordozók piacára, illetve a regionális keretben történő elhelyezést. Megjegyezte, hogy nem szabad az árakból kiindulni, hiszen valódi piacon, a kereslet-kínálati viszonyok a meghatározóak, nem pedig egy kívánatos árszint beállítása. A fő kérdés, hogy mitől lesz jobb a fogyasztóknak.

Bakács István, az E.On Hungária Zrt. igazgatósági tagja szintén egyetértett a GVH megállapításaival abban, hogy nincs likvid nagykereskedelmi piac, ami a verseny előfeltétele volna. A jelenlegi helyzet a forrásokért folytatott nem transzparens harcként írható le, ehhez adódik gyakran az állam nem piackonform beavatkozása. A regionális tarifa kérdésköre is ide sorolható. Végeredményben az erőművek építésében a befektetők piaci eredményei kétesek. A MAVIR kvázi hatósági jogosítványai (hálózatfejlesztés) szintén aggályosak. Ugyanakkor eltérő véleményt fogalmazott meg egyes megállapításokkal szemben, például vitatta a szolgáltatóváltás konszernkeretek közötti lezajlását.

Briglovics Gábor kereskedelmi igazgató, a Csepeli Áramtermelő Kft oldaláról a GKM álláspontját osztotta, hangsúlyozva a hazai piac liberális jellegét. A hiányolt hatékonyság-növekedés problematikájára utalva rámutatott, nem mindegy, hogy energetikai vagy gazdasági hatékonyságról beszélünk. Valójában tekintettel kell lenni arra, hogy az erőművi tüzelőanyagok ára szabja meg a termelői versenyt.

"Elfogadhatatlan, hogy a hatékonyság hiányának következményeit a felhasználókra hárítsák"

A fogyasztók közül S. Varga Béla kereskedelmi igazgató kért szót a BorsodChem részéről, és teljes támogatásról biztosította a vizsgálat főbb megállapításait. Nyomatékosan jelezte, hogy a jelenlegi helyzet csalódást keltő, és cégük - amelynek árbevétele 85 százalékban az exportpiacokon keletkezik - versenytársaikhoz képest 20-25 százalékkal magasabb energiaköltségekkel kénytelen szembesülni.

Az érdekvédelmi képviseleti hozzászólók sorában Takács Gábor, a Megújuló Energia Ipari Társaság ügyvezetője a szabályozásból fakadó rugalmatlanságot kifogásolta a rendszerben, amely gátolja a megújuló energiák ésszerű felhasználásának terjedését.

A két- és félórás vita lezárásaképpen Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese megerősítette a GVH elkötelezettségét a versenypiac iránt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az energiapiaci hatékonyság hiányának következményeit a felhasználókra hárítsák. Márpedig hatékonysági kényszert láthatóan nem hozott a kettős modell. Talán bevezetése táján még nem látszott ez tisztán, de ma már világos, hogy nem a versenyt szolgálja, hanem éppenséggel annak hiányát leplezi.