A meglepőnek tűnő szabály hátterében az áll, hogy az adótörvényt tekintve nem az számít, legálisan vagy illegálisan jutott-e az illető a pénzhez, hanem, hogy szert tett-e jövedelemre - írja a Világgazdaság.
Az érvényes jogszabályok szerint az szja-bevallásban fel kell tüntetni a bennfentes kereskedelem vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás címén szerzett bevételt. Ebből pedig levonható az annak megszerzése érdekében, igazoltan felmerült kiadás, a különbözet pedig az összevont adóalapba tartozó jövedelmek sorát gyarapítja. Az említett két módon tavaly szerzett summa után - mértéktől függően - 18 és 38 százalék közötti terhet kell leróni.
A Pénzügyminisztérium magyarázata szerint: a bennfentes kereskedelem és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás törvénytelen, a bűncselekmény tényét konkrét esetben a bíróság mondja ki. A taláros testület nem biztos, hogy elkobozza a vagyoni előnyt. Ez utóbbi esetben kell személyi jövedelemadót fizetni.
Érdekes helyzet állhat elő, ha egy magánszemély a bevallásában feltünteti bűncselekmény révén szerzett jövedelmét, ám a törvénytelenségről korábban a hatóságok nem tudtak. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint az APEH-nek ebben az esetben feljelentési kötelezettsége van, vagyis értesítenie kell az illetékes szervet, amely eljárást indít az illetővel szemben. Így könynyen megeshet, hogy teljes, így szerzett nyereségét elveszíti, ráadásul a bűncselekményre is fény derül.