Versenyképesség nélkül szétesik az EU

A civilek vihetnek új lendületet a hat éve elkezdett versenyképességi stratégiába, ami mindezidáig nem volt túl eredményes. Az EU versenyképességét növelni hivatott, lisszaboni stratégiát az uniós civil szervezetek Budapesten értékelték csütörtökön és pénteken. A stratégia kapcsán legfőbb hibaként azt emlegették az előadók, hogy az EU polgárait nem tették érdekeltté a programban.

A civilek és a gazdaság szereplőinek helyét keresi az Európai Unió fejlesztésében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Budapesten megrendezett konferenciája. A találkozón bemutatták azt a jelentést, amelyet az EGSZB az Európai Tanács megbízásából készített a lisszaboni stratégiáról.

"Lisszabon elérhetetlen utópia, vagy nagyratörő, de megvalósítható terv?" - tette fel a kérdést megnyitó beszédében a konferencia házigazdája, Demján Sándor. A Magyar Gazdasági és Szociális Tanács elnöke szerint "soha fel sem merült az, hogy Lisszabon alapvetően ne lenne jó". Demján szerint most a legfontosabb kérdés az, hogy meg tudja-e tartani versenyképességét Európa. A GSZT elnöke úgy véli: amennyiben az EU lemarad a versenyképességi versenyben, elszegényedik, és előre törhetnek a politikai szélsőségek, ez pedig akár az Európai Unió széthullásához is vezethet.

Anna-Marie Sigmund, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke a tanácskozáson magyarul emlékezett meg az 1956-os forradalomról. Sigmund szerint csak felületes propaganda azt hirdetni Lisszabonról, hogy az EU 2010-re a legversenyképesebb tudásalapú gazdaság lesz, a stratégiában ennél jóval többről van szó. Az elnök szerint a civileknek részt kell venniük a lisszaboni stratégia végrehajtásában, a civil szervezetek, és a gazdasági szereplők mutathatják ugyanis meg a politikusoknak, hogy hogyan fest Lisszabon megvalósítása a gyakorlatban.

"Szerintünk is ideje magasabb sebességbe kapcsolni" - fogalmazta meg beszédében a feladatot Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Csizmár Magyarország esetében az alacsony foglalkoztatottsági szintet jelölte meg a legnagyobb kihívásként. A miniszter szerint nem feltétlenül zárja ki egymást a növekedés és a szociális biztonság, ugyanis a gazdasági növekedés nagyobb foglalkoztatottságot hoz.

Maria Joao Rodrigez:az Európai Bizottság lisszaboni stratégiáért felelős különmegbízottja szerint a civilek lehetnek Lisszabon új hajtóereje. Rodrigez szerint ugyan sikerült feltárni egyes problémákat és történtek reformok, de az egyes kormányok különböző intenzitással vesznek részt a lisszaboni folyamatban és legtöbbször a versenyképesség növeléséhez hiányzik a politikai eltökéltség. A megbízott szerint a civil hálózatok kiépítése mozdíthatja meg a folyamatot.

Kérdésre válaszolva Rodrigez elmondta: nagy kérdés, hogy van-e jövője a hagyományos európai iparnak például Kínával szemben. A megbízott szerint itt is a tudásalapú iparágakat, a designt, a tervezést kell fejleszteni.

"A polgárok igényeihez kell igazítani Lisszabont" - vélte Jan Olsson, a EGSZB tudásalapú társadalomról szóló véleményének előadója. Olsson szerint jelenleg szakadék tátong az EU és a polgárok között. A kutatás-fejlesztés mellett, a lakosságban igényt kell kialakítani az új technológiákra - ez ugyanis fejlesztőleg hat a gazdaságra. Olsson elmondta. csak úgy lehet megvalósítani a stratégiát, ha megfelelő forrásokat mozgósítanak a fejlesztésre, és megfelelő adó- és támogatás-politikával a privát szektort is K+F-re ösztönzik.

Az Európai Tanács megbízásából a lisszaboni folyamatról készített jelentést Roger Briesch mutatta be. "Túl sok az elmélet" - összegezte Lisszabon hibáit Briesch, az GSZB közös jelentésért felelős alelnöke. Briesch szerint a lisszaboni stratégiában nem elég világos a felelősségvállalás, a tevékenységi szintek meghatározása, szétválasztása, és nem világos a terv megvalósítása. Az alelnök hiányolta a civilek, a polgárok tájékoztatását. Briesch elmondta: bátorítani kell a civileket, a jó gyakorlatok megosztására.

Kemény hangon támadta az EU kormányait a lisszaboni stratégia megvalósítása kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. "Mindannyian nagyobb szeletet akarnak kapni a tortából, ahelyett, hogy a torta lenne nagyobb" - jellemezte a helyzetet az MTA elnöke. Vizi E. Szilveszter legnagyobb problémaként jelölte meg, hogy nem tudjuk átültetni a gyakorlatba tudományos eredményeinket. "Meg kell fordítani az agyelszívást!" - hangoztatta az Egyesült Államokkal szembeni verseny kapcsán a tudós. Vizi E. Szilveszter szerint az EU-nak 700 ezer új kutatóra lenne szüksége a megfelelő fejlődéshez, ugyanakkor 600 ezer európai kutató dolgozik az USA-ban.

Szintén kemény hangot ütött meg Baráth Etele EU ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Baráth szerint az Európai Bizottság progresszív javaslatai rendre elbuknak a nemzetállami politikai érdekekkel szemben. Baráth szerint jogos az újonnan csatlakozott tagállamok türelmetlensége Lisszabonnal kapcsolatban. "Gyorsítani kell, ehhez eszközöket kell rendelni" - jelentette ki a miniszter. Baráth Etele szerint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak kell az EU-t magasabb sebességbe kényszeríteni.

Barsi Szabó Gergely