Nem valamilyen hazai esemény, vagy a magyar gazdaság helyzete, hanem a nemzetközi kamatvárakozások változása miatt gyengült a forint és estek a részvényárak az előző héten - állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a folyamatokat az indította el, hogy Amerikában, Japánban és Európában is olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyekből a befektetők a korábban vártnál magasabb kamatok kialakulására számítanak.
Ez azt jelenti, hogy a dollárban, jenben és euróban kibocsátott kötvények hozama úgy lesz magasabb a vártnál, hogy közben kockázatuk nem nő. Így vonzóbb befektetéssé válnak, ezért a tőketulajdonosok ide csoportosítják át kockázatosabb befektetéseik egy részét.
Ez pedig elsősorban a feltörekvő országok - köztük Magyarország - részvény- és kötvény piacait érinti. Mivel a magyar államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya különösen magas, az ország piacát fokozottan érintheti a tőkekivonás.
A forint további gyengülésére és a kamatszint emelkedésre számít Török Zoltán a következő 12 hónapban. Az elemző három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek. A legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a tőkekivonás lassan és fokozatosan folytatódik. Ebben az estben az euró árfolyama, egy éven belül 270 forintig emelkedik, a jegybanki alapkamatot pedig 0,25 százalékos lépésekkel 7,5 százalékig növelik.
Török Zoltán azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a folyamat hirtelen felgyorsul. Akkor az euró árfolyama hamar 280 forintig nő és a jegybanki alapkamatot pedig gyorsan emelik az említett szintre. A szakértő nem zárja azonban ki annak a lehetőségét sem, hogy a folyamat megtorpan. Ebben az estben az euró árfolyama 250 és 260 forint között stabilizálódik, a kamatszint pedig változatlan marad.
Ebben a helyzetben megtakarításainkat nem érdemes hosszú távra lekötni - ajánlja a tőkepiaci szakember. Aki ugyanis a jelenlegi kamatszint mellett, hosszú távra leköti pénzét az nem jut hozzá a várhatóan növekvő kamatokhoz, sőt ideiglenesen még le is értékelődik régi, alacsonyabb kamatozású betétje, kötvénye az új magasabb hozamúak árnyékában.
Török Zoltán ezért a bankbetétben gondolkodóknak az 1-2 hónapos lekötéséket, az állampapírt vásárlóknak ugyancsak néhány hónapos futamidejű kincstárjegyeket, a befektetési alapok között válogatóknak pedig a kötvényalapok helyett, a pénzpiaci alapokat ajánlja.
A szakember a takarékoskodók egy része számára megfontolandónak tartja a devizaalapú befektetéseket is. Az ugyanis, aki például egy éven belül 4 százalékos forintgyengülésre, azaz 270 forint feletti euróárfolyamra számít, már jobban járhat egy 2,5 százalék hozamú, euró alapú befektetéssel, mint egy 6,5 százalék hozamú, forint alapú befektetéssel. A döntéshez azonban a határozott árfolyam-elképzelés mellett, figyelembe kell venni a váltási költségeket is.
Dollár alapú befektetéseket viszont, a magasabb kamat ellenére sem javasol a Raiffeisen Bank szakembere, mert hosszabb távon az amerikai valuta gyengülésére számít. Így a dollár alapú befektetést választók, könnyen csöbörből vödörbe kerülhetnek az elemző szerint.