Az euró árfolyama szerdán délután négy óra tájban a 268 forintos napi csúcsponthoz képest már csak 267,00/20 forinton állt. A forint 48 bázisponttal 5,40 százalékra gyengült a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
A devizapiacok mozgását elsősorban az amerikai kamatemeléshez kedden fűzött indoklás határozta meg, amelynek alapján májusban további 25 bázispontos kamatemelést valószínűsít a piac. A tőkék a magasabb hozamot kisebb kockázattal kínáló dollárba indultak a feltörekvő piacokról - így a brazil, a mexikói, a török és dél-afrikai valuták szinte egyöntetűen gyengülésnek indultak, ugyanez volt tapasztalható a régióban is - mondták el a piacon.
A forint piacán továbbra is jelentős forgalomról számoltak be a kereskedők, az eurót 266,50-268 forint között jegyezték - elsősorban külföldi befektetők. Szakemberek elmondták, hogy magyar idő szerint 14 órakor gyors egymásutánban két euró üzletet kötöttek 268 forinton New York-i befektetők, ahonnan azonnal 267 forintra fordult vissza a kurzus. A múlt szerdai kereskedéshez hasonlóan - amikor 267,80 forintról pattant vissza a kurzus - most sem sikerült áttörni a 268-as szintet, amelyen veszteség-csökkentő megbízások életbe lépését sejtik nagy összegekre.
A piacon nincs pánik, de szakértők emlékeztetnek arra, hogy a forint jelenlegi árfolyama közel van ahhoz a 2003. december eleji árfolyamhoz, amikor pánik volt a piacon, az euró MNB fixingje pedig 272,02 forint volt. Szakértők nem vállalkoznak arra, hogy megjósolják, mikor éri el az euró/forint kurzus a 270 forintos szintet, és onnan mekkorát esik.
A dollár napközben elérte a 223 forintos szintet is, négy óra tájban 222,50/80 forinton jegyezték, három forinttal magasabban a 219,50/60 forintos keddi árfolyamnál.
Londoni elemzők: az idei infláció nincs veszélyben
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint az idei inflációs célt valószínűleg - Járai Zsigmond MNB-elnök álláspontjának megfelelően - valóban nem veszélyezteti a forint árfolyamgyengülése, ennek folytatódása azonban jövőre már jelentősen megemelné az inflációt.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege (DrKW) által szerdán kiadott kommentár - amely visszautal Járai Zsigmond aznapi nyilatkozatára, miszerint az árfolyamváltozás hatása nem lesz nagyon erős az inflációra - azt írta: az MNB-elnök és monetáris tanácsbeli kollégái hangsúlyozottan nyugalmat kívánnak mutatni, demonstrálandó, hogy nem esnek pánikba az erősödő piaci kilengésektől.
A DrKW elemzése szerint Járai Zsigmond újbóli kijelentése, miszerint a jegybanknak nincs árfolyamcélja, arra utal, hogy az MNB azt sem tartaná katasztrófának, ha a forint kigyengülne a 260-270-es euróárfolyam-sávból is. A londoni befektetési ház szerint azonban ezt "nem feltétlenül kell névértéken venni", az MNB elnöke ugyanis a jelek szerint arra építi egyes nyilatkozatait, hogy a forintgyengülés átmeneti jelenségnek bizonyul.
Ha azonban csak az eddig bekövetkezett gyengülés is tartósabban fennmarad, a DrKW inflációs árfolyam-átszűrődési becslése szerint az elmúlt egy hónapban végbement 3,7 százalékos árfolyamveszteség a következő hat hónapban 0,2 százalékpontot adna hozzá a teljes kosárra számított inflációhoz.
Jóllehet ez - különösen a kedvező bázishatások és az áfa-csökkentés miatt - önmagában nem veszélyeztetné a jegybank idei inflációs célját, mégis arra enged következtetni, hogy az esetleges további forintgyengülésnek már "jókora hatása lenne" a jövő évi inflációs kilátásokra, áll a londoni Dresdner-iroda szerdai elemzésében.
A kommentár szerint a DrKW ebben a környezetben fenntartja azt a véleményét, hogy ha a forint "a lélektanilag fontos" 270-es szint fölé gyengül az euróval szemben, az jó eséllyel már rövid távon akár agresszív, 0,50-0,75 százalékpontos kamatemelés megfontolására késztetné a jegybankot.
[origo]/MTI