Kínának várhatóan nem kell a magyar búza

Idén is jó gabonatermés várható Magyarországon, de a hivatalos becslésre májusig várni kell. A várható felesleg értékesítése azonban szinte biztosan nehézségekbe ütközik. Kedden elhárultak ugyan a kínai export elvi akadályai, de gyakorlatban nagyobb gondot okoz a szomszédos Ukrajnával folytatott árverseny.

A belvíz és árvíz miatt lassan indul az év Magyarországon, a károk felmérése előtt nehéz lenne pontos számot mondani az idei gabonaterméssel kapcsolatban, ám az ágazati szakértők már most biztosak benne, hogy bőven lesz eladásra váró felesleges termény, nem fognak üresen állni a tározók.

A héten láttak napvilágot az Ukrajna búzatermésével kapcsolatos becslések, melyek szerint idén 10,92 millió tonna búzát fognak betakarítani keleti szomszédunknál. Márciusban 19 százalékkal 368 300 tonnára nőtt a búzaexport a februári 309 900 tonnáról, januárban pedig 161 600 tonnát exportáltak - közölték április elején a kijevi ProAgro piacfigyelő cégnél, hivatalos adatok alapján.

A mostani, 2005/06-os idény első nyolc hónapjában az ukrán gabonakivitel 9,614 millió tonna volt, az előző, 2004/05-ös idény rekordnak számító 11,252 millió tonnás exportja után.

Mindez nem lesz közvetlen hatással a magyar piacra, mert ide nem érkezik ukrán búza. Az ukrán kikötők azonban nagyon jó lehetőséget biztosítanak a távolabbi EU-országokba irányuló exportra. Spanyolország például az uniós intervenciós búza helyett jelentős mennyiségben vásárol gabonát Ukrajnától - mondta az [origo] kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ezt az uniós kvótakeret teszi lehetővé, amelynek keretében a búzát sújtó tonnánkénti 40-60 eurós büntetővám 12 euróra mérséklődik. Ez rontja a magyar piaclehetőségeket, ám nem sikerült előrelépni az ügyben, mióta uniós tagok vagyunk.

A magyar gabonatermés tavaly és 2004-ben is meghaladta a 16 millió tonnát (ebből mintegy 5 millió tonna búza), aminek a hazai fogyasztás mindössze a felét teszi ki. A maradék az Unióban vagy a 25 tagállamon kívül talál gazdára. Aki nem tudja értékesíteni a búzát, annak a terménye az intervenciós raktárakba kerül. Ezeket a készleteket Brüsszel fizeti ki Unió-szerte kötött - tonnánként jelenleg 101 eurós - áron. A bonyolult intervenciós rendszerben való részvétel komoly tőkeerőt igényel, csak a nagyobb kereskedők tudják megvárni a leadás és kifizetés közötti nyolc hónapot. A hitelek által szorongatott termelők ezért általában diszkont áron, 85-90 euróért értékesítik a búza tonnáját.

Pótsa Zsófiától, a kereskedőket és feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség főtitkárától megtudtuk, hogy az uniós árversenyben nagyon nehéz versenyképessé tenni a magyar gabonát, és egyelőre hiába kérünk segítséget Brüsszeltől, például a fuvarköltségek kompenzálásához. Az EU-ba viszont számos harmadik ország szállítja terményeit különböző egyezmények alapján, Spanyolország például kedvezményes vámtételekkel támogatott argentin és amerikai kukoricából elégíti ki 2 millió tonnás igényét.