Financial Times: Járai a politkába avatkozott

Politikai beavatkozásnak minősítik Járai Zsigmond jegybankelnök legutóbbi nyilatkozatait a Financial Times által csütörtökön idézett elemzők, bár azt megalapozattnak tartják. Egyes vélemények szerint az MNB "hangnemváltása" kamatemelésre készíti fel a befektetőket.

A Financial Times londoni üzleti napilap csütörtöki elemzése felidézi, hogy Járai Zsigmond éppen a választások első fordulója előtt, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban bírálta súlyosan a kormányzati túlköltekezést, ezen a héten pedig a Dow Jonesnak azt mondta, hogy a forint "súlyos veszélyben van".

A Financial Times szerint több elemző úgy gondolja, hogy e nyilatkozatok időzítése aláássa Járai hitelességét, akkor is, ha üzenete jól megalapozott. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni elemzője a lapnak azt mondta: jegybankári szempontból nem mondható, hogy (Járai) túllép a szerepkörén, az időzítés azonban egyértelművé teszi, hogy az MNB elnöke a második forduló előtt "még döf egyet ezen a kormányon".

Julian Jessop, a Capital Economics vezető nemzetközi közgazdásza szerint a magyar kormányra "szabadon lehet lőni", amiért a költségvetési hiány az idén elérheti a GDP 8 százalékát is, véleménye szerint azonban "nagyon ritka, hogy egy jegybanki vezető ilyen módon avatkozzék bele a politikába".

A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) csütörtökön kiadott kommentárja szerint az MNB hangnemet váltott azzal, hogy Járai felfedte: a Monetáris Tanácsban "megosztottság" van a forintgyengülés lehetséges inflációs hatásának megítélésében. A DrKW londoni elemzői szerint ugyanis ez ellentétben áll a tanács több tagja, köztük Járai korábbi olyan értelmű nyilatkozataival, hogy a forintgyengülés nem veszélyezteti a következő hónapok inflációs kilátását. A csütörtöki Dresdner-kommentár szerint Járai Zsigmond legutóbbi nyilatkozatai megerősítik a ház azon véleményét, hogy jóllehet most lassú a drágulási ütem Magyarországon, a középtávú inflációs kilátások már bizonytalanabbak.

A DrKW inflációs árfolyam-átszűrődési becslése szerint a március eleje óta bekövetkezett 4,5 százalékos forintgyengülés az euróval szemben a következő hat hónapban 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a teljes kosárra számított magyarországi inflációhoz. Esetleges további, jelentősebb forintgyengülés értelemszerűen csak erősítené az inflációra gyakorolt hatást, áll a londoni Dresdner-iroda elemzésében.

A ház szerint úgy tűnik, hogy Járai Zsigmond nyilatkozatainak célja a befektetők felkészítése a kamatemelés lehetőségére, vagy legalábbis annak nyilvánvalóvá tétele, hogy az MNB minden lehetőséget nyitva tart a következő hónapokban. A DrKW ennek alapján fenntartja azt az álláspontját, hogy a jegybank az év második felében a monetáris alapállás szigorítására fog rákényszerülni, különösen akkor, ha csalódást keltő új költségvetési adatok látnak napvilágot, és/vagy az euróövezeti jegybank a vártnál nagyobb mértékben emeli kamatát, áll a csütörtöki jelentésben.

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének csütörtökön kiadott feltörekvő piaci elemzése is kiemeli, hogy Járai szerint a Monetáris Tanács egyes tagjai a forint gyengülése miatt "kezdenek idegesek lenni" a jövő évi inflációs céllal kapcsolatban, és hogy a kritikus kamatszintről vallott eltérő vélemények miatt a tanács nem lenne képes gyorsan kezelni egy esetleges valutaválságot. A JP Morgan szerint azonban a Monetáris Tanács tagjainak többsége azon a véleményen van, hogy korai lenne kamatot emelni, és meg akarja várni, hogy a választások után milyen költségvetési bejelentések hangzanak el. A ház megerősítette alapeseti forgatókönyvét, amely szerint az első magyarországi kamatemelés 2007 elején várható.

A Reuters a hiány emelkedését várja

Hétfőn még nem, de szeptemberig sor kerülhet fél százalékpontos alapkamat-emelésre (különösen akkor, ha az új kormány nem áll elő hiteles deficitcsökkentési tervekkel), az államháztartás idei hiánya elérheti a GDP 8 százalékát, jövőre az infláció meghaladhatja a 3 százalékot, és az euró bevezetésére 2013-ban kerülhet sor - áll a Reuters áprilisi felmérésében.

Az elemzők - szemben a magyar Pénzügyminisztériummal - a GDP 8 százalékára emelték 2006-os államháztartási hiányról szóló előrejelzésüket a korábbi 7,7 százalékról, szemben az idei 6,1 százalékos kormányzati hiánycéllal. Az államháztartás 2007-es hiányára vonatkozó konszenzus azonban 6,5 százalék maradt, azaz a korábbinál nagyobb, a GDP 1,5 százalékára rúgó hiánylefaragásra számit a piac a következő évben. Az infláció a várakozások szerint jövőre meghaladja majd a háromszázalékos középtávú célt. Idén az áfacsökkentés hatására a megkérdezettek szerint 2,2 százalék lehet az infláció, 2007-re azonban az év átlagára és utolsó hónapjára is 3,3 százalékot jelez előre a konszenzus.

Az elemzők szerint a jelenlegi 266 körüli euró/forint árfolyamról év végéig 260 környékére erősödik a forint (és megszületik a deficitlefaragási terv), ugyanakkor a magyar fizetőeszköz gyengülése a várakozások szerint még nem ért véget. A konszenzus szerint leggyengébb pontját 272 körül érheti el az árfolyam a következő hónapokban.