A médiahatóság becslése szerint 2005 nem volt jó éve a rádióknak. Továbbra is a két nagy iránt a legnagyobb a kereslet, reklámbevételi részesedésük meghaladja hallgatottsági részesedésüket. A probléma az, hogy a multinacionális cégek a televíziókban hirdetnek, a rádiókban a kiskereskedelemnek kellene megjelennie, az viszont nem olyan tőkeerős, hogy eltartsa azokat. Ezt tapasztalta meg a gyakorlatban Fridely László, aki az Extrém rádiót működtette, tavalyig. Akkor eladta a frekvenciahasználati jogot a katolikus Mária rádiónak.
Fridely szerint 15-20 ezer forintos hirdetésekért kellett győzködni egyenként a cégeket. Ezt végül feladta. (Az utód, a Mária rádió nem hirdetésekből, hanem a hívők, az egyház és az olaszországi központ támogatásából tartja fent magát.)
Fridely meglehetősen borúsan látja a körzeti és a helyi rádiózás jövőjét. Szerinte az, aki önállóan próbál talpon maradni, előbb-utóbb nagyon-nagy bajba kerül. Ezért állnak össze hálózatba a rádiók, vagy adják el reklámidejüket egy országos rádiónak, amely aztán tovább értékesíti azt, nagyobb eséllyel. Mérések szerint az Extrém százezer hallgatót ért el, ez kevésnek bizonyult.
Jegyes László szerint hullámvölgyben van a magyar rádiózás. A tulajdonos pénzügyi lehetőségén és türelmén múlik, hogy kivárja a jobb körülményeket. - "Azt persze nem tudom, hogy ez mitől alakul majd jobban" - fűzte hozzá.
Az kétségtelen, hogy Budapesten vélhetően a legpesszimistábbak a rádiósok. Itt majdnem húsz adó verseng a hallgatókért és a hirdetőkért. Kovács György, a médiahatóság elnöke szerint azzal a gonddal küszködnek a budapesti adók, hogy a két országos rádió lényegében ellátja hírekkel a fővárosiakat, legyen az programajánló vagy közlekedési tanácsok.
"Így nehéz helyi adóként kitűnni, holott vidéken a lokális tartalom vonzza a hallgatókat" - mondja. A Szonda Ipsos-GfK tavalyi adatai szerint a megyeszékhelyek több mint felében az országos adókat megelőzik a helyiek.
Azért a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Mert a konkurencia vidéken is erősödhet, hiszen ha valaki talál egy szabad frekvenciát, pár százezer forintért kimérettetheti, és már indulhat is a verseny az újabb hullámsávért. Ráadásul a szabadon maradt frekvenciákat, mint most például a Deejay 92.9-ét, újra megpályáztatják.
"Nem hagyhatjuk parlagon a szabad frekvenciákat" - mondja a hatóság elnöke arra a kérdésünkre, hogy miért versenyeztetnek újra, ha már így is telített a fővárosi piac.
Egyetlen kézenfekvő megoldás látszik. Speciális műsort kell adni. Ezzel ki lehet tűnni a többi rádió közül. Csakhogy ezzel a vállalkozó kedvű adó rétegrádióvá válik, eleve kisebb célközönséggel. És még kevesebb hirdetővel. Ez egyelőre a rádiózásban a 22-es csapdája.
A rádióhallgatásban a 49 év alattiak inkább kereskedelmi, míg az ötven évnél idősebbek tipikusabban közszolgálati adókat hallgatnak. A 15-17 évesek gyakorlatilag "leszoktak", inkább rá sem szoktak a közszolgálati adókra, amelyekre egy napon e fiatal csoportnak a három százaléka kapcsol.
Miközben 68 százalékuk hallgat kereskedelmi rádiót. A hatvan év felettiek esetében ez fordítva van. A mérések szerint minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy szinte csak kereskedelmi adóra kapcsol.
A médiahatóság szerint ez fontos a lakosság "médiaszocializálódása" szempontjából. Az ORTT idei beszámolójában az áll: "néhány évtized múlva, mikor sajnos kihalnak a közszolgálati adót hallgatók, a felnőtt generáció már más szokásokkal rendelkezik".