Tőzsdére vihetik az autópályákat

Tőzsdére vinné az állami autópályacégeket Kóka János gazdasági miniszter. A váratlan lépéssel a sztrádák üzemeltetése és építése magánkézbe kerülne, az intézkedés tehermentesítené az államkasszát.

Másfél év egy helyben topogás és a sorozatos kudarcok után teljesen újraírják az autópálya-finanszírozási tervet - értesült a Népszabadság. A kreatív könyvelési trükkből akár pénzpiaci sikersztorit is varázsolhat a kormány. A Kóka János gazdasági miniszterhez köthető új elképzelés még kiforratlan, így számos részlete vár tisztázásra.

A sztrádakérdés megoldását hétfőre ígérte Brüsszelben Veres János. Arról egyelőre nincs hír, hogy a javaslatot végül - előzetes egyeztetésre - megküldték-e az Európai Unió statisztikusainak, de tegnap egész nap egyeztetést folytattak a témában illetékesek. A megbeszélésre a Magyar Nemzeti Bank szakértői nem kaptak meghívást.

Az új ötlet szerint a kormány privatizálná az állami autópálya-kezelő cégeket. A Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. többségét adnák el, vagy csak a leánycéget, az Állami Autópálya Kezelőt (ÁAK). Bármelyik megoldás valósuljon is meg, így a kormány valóban magánkézbe adná a sztrádafinanszírozást. A korábbi, "sztrádatrükként" elhíresült elképzelés egyik legnagyobb hibájának azt rótták fel, hogy a sztrádaépítéssel és -kezeléssel megbízott ÁAK csak látszólag válna piaci céggé, a tervezett szerződéses modell valójában csak az uniós statisztikai rendszer kijátszására szolgál. Korábban azt tervezték, hogy az állami autópályacég finanszírozását kötvénykibocsátással - magánpénzből, de állami garancia mellett - oldják meg, ám közben a társaság bevételeinek jó részét az államkassza biztosította volna. Ezt a konstrukciót pedig aligha lehet magánfinanszírozásúnak tekinteni.

A problémára megoldást jelentene, ha az üzemeltető cég magántulajdonban volna - akkor igazi autópálya-koncesszióról, valódi PPP-programról beszélhetnénk. A magánosítással a kormány némi extrabevételhez is juthatna. Az állam egy magántársaságtól rendelné meg a szolgáltatást (a sztrádaépíttetést, -üzemeltetést), és ezért fizetne. A privát autópályacégnek pedig biztos nyeresége lenne, ha jól végzi a feladatát, és kára, ha rosszul (például nem járna díj az üzemeltetésért, ha az eltakarítatlan hótorlaszok miatt nem lehetne közlekedni a sztrádán).

Az összes magyarországi autópályát kezében tartó állami cég azonban nagy falat volna akár nagy külföldi sztráda-üzemeltetőnek is. Igaz, éppen az elmúlt napokban lett európai óriás vállalattá a spanyol Abertis, amely olasz és francia sztrádacégek megvásárlása után eséllyel pályázhatna a teljes magyar autópálya-hálózatra is. A magyar állam ugyanakkor valószínűleg nem szívesen engedné ki kezéből teljesen az irányítást..

A kiút így az állami autópályacég tőzsdei bevezetése lenne. A részvénykibocsátás tőkéhez juttathatná a társaságot, és az így létrejövő széttagolt tulajdonosi szerkezet egy mérsékelt állami tulajdonlás mellett is megfelelő beleszólást adna a mindenkori kormánynak a cég működésébe. Harmadrészt a tőkepiaci tranzakció a magyar tőzsdét is segítené.

A Népszabadság értesüléseit Kóka János gazdasági miniszter nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Korábban viszont azt mondta: nem a finanszírozás módszere a fontos, hanem az, hogy a kormány olyan módszert válaszszon, amely megfelelően hiteles, és biztosan elfogadható az unió számára.

Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke üdvözölné, ha az autópálya-társaságot az állam a tőzsdére vinné. Szerinte ez egyrészt átláthatóbbá tenné a sztrádaépítéseket, hiszen a tőzsdén lévő cégek gazdálkodásáról szóló adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. Másrészt a befektetők is jól fogadnának egy várhatóan kedvező osztalékhozamot nyújtó részvényt a budapesti börzén.