Közös uniós nyereségadó jöhet 2009-től

Ha minden jól megy, 2009. január 1-jétől már az új, harmonizált adóalap után fizethetik az EU-ban tevékenykedő cégek a társasági nyereségadót - mondta Kovács László adó- és vámügyi biztos az Adóhatóságok Európa-közi Szervezetének (IOTA - Intra-European Organisation of Tax Administrations) tizedik közgyűlése alkalmából tartott tájékoztatón.

Kovács szerint az uniós versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú az adóharmonizáció. A társasági adó esetében például a teljes adóteher átlagosan 2 százalékát teszik ki a tagállami szabályok különbözősége által okozott adminisztrációs költségek a nagyvállalatoknál, a közepes cégeknél ennél magasabb arány is elképzelhető.

Arról, hogy pontosan milyen szabályok szerint történhet a jövőben az adóalap kiszámítása, egyelőre nem sok konkrétumot tudni. Az egyéves előkészítő munka eredményét a pénzügyminiszterek tanácsának júniusi ülésén kívánják bemutatni. Kovács szerint ebben javasolják majd a konszolidált adóalap-számítást, vagyis a csoportadózás nemzetközi szinten történő bevezetését, valamint a kedvezmények és kivételek kiirtását az adóalap-számításból (így az egykulcsos adórendszert működtető országokban is könnyen átvezethető lenne a módszertan).

Ma van olyan tagország, amely engedi nemzeti keretek között a csoportadózást, máshol veszteségkonszolidációt alkalmazhatnak az ott székelő vállalatok, nemzetközi viszonylatban azonban sehol sem alkalmaznak csoportadózást. Ennek több oka is van: egyrészt az uniós szintű bevezetésre csak az adóalap-harmonizáció után kerülhet sor, másrészt a nemzetközi szintű konszolidáció jelentős kockázattal járna a tagállamok költségvetési bevételeit illetően. Oszkó Péternek, a Deloitte adópartnerének korábbi nyilatkozata szerint egyes (alacsonyabb adókulccsal élő) tagállamok növekvő, mások csökkenő nyereségadó-bevétellel számolhatnának.

Az egyelőre elnagyolt javaslatot a legutóbbi pénzügyminiszteri tanácskozáson tíz tagállam - köztük a magas kulcsokat alkalmazó Németország, Spanyolország, Olaszország és Franciaország - támogatta, nyolc - köztük Magyarország is - a majdani konkrét javaslat érdemi megfontolását ígérte, hét pedig fenntartásokat fogalmazott meg. Kovács szerint ha nem kap egyöntetű támogatást a javaslat, a tagállamok egyharmadának hozzájárulása esetén is bevezethetik, a kimaradók pedig a későbbiekben csatlakozhatnának a rendszerhez - írja a Napi Gazdaság.