A kormányfő a napokban megerősítette azokat a híreket, amelyek az ártámogatások jelenlegi rendszerének jelentős átalakításáról szólnak, azaz, a kiigazító csomagban helyet kaphat a támogatások csökkentése. Gyurcsány Ferenc szerint a gáz, a villany, a gyógyszer és a közlekedés állami támogatása piactorzító hatású, legalább 500-600 milliárd forint többletkiadást jelent - írja a Napi Gazdaság.
Elemzők annyiban értenek egyet ezzel, hogy a szóban forgó támogatások átalakításán jelentős pénzeket lehetne fogni. Az azonban talányos, hogy a kiszivárogtatások mennyiben szolgálnak "tesztcélokat", mennyiben állnak mögöttük valós megszorítási tervek.
E vonalon két nagyobb tétel mutatkozik: a gázárak, valamint a gyógyszerárak támogatása. Társadalmi-szociális szempontból mindkettő kiemelten érzékeny, ezért radikális lépésekre nem lehet számítani, az elemzők semmiképpen sem tartják kivitelezhetőnek például a gázártámogatás egyszerű felszámolását. A földgáz importárai, egy év alatt 60 százalékkal nőttek, s ezt a drágulást a költségvetés pótolja, a jelenlegi sávos rendszer azonban, gazdasági szempontból irracionális és szociális szempontból sem elfogadható.
A teljes gázár-kompenzációs rendszer eltörlése esetén, azonnal 50 százalékkal emelkedne a gáz fogyasztói ára, ehhez jönne a világpiaci árak emelkedése miatti korrekcióból adódó, hozzávetőleg 10 százalékos drágulás, ráadásul az áfakulcs változása is feljebb srófolná a tarifát. Egyes számítások szerint a rendszer megszüntetése, a GDP 0,5 százalékát kitevő kiadáscsökkenést eredményezhet, erre azonban gyakorlatilag nincs esély, sokkal inkább a valódi rászorultság felé mozdul az átalakítás.
Ennek során nem csak a leggazdagabbak, hanem a középrétegek jó része is eleshet a támogatástól - mondta Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. Elemzők szerint ezen az ágon 50-60 milliárd forint megtakarítás lehet a maximum. A gyógyszerárak támogatásának csökkentése ugyancsak kényes ügy, mint ahogy az egészségügyi reform is - mondja Nyeste Osolya, az Erste Bank szakértője. Szerinte a támogatások csökkentésével szemben - bár kétségkívül számottevő kiadáscsökkentést lehetne elérni, a gyógyszerárak támogatása például, mindösszesen 380 milliárd forint körüli összeg, a GDP 1,7 százaléka - tartós megtakarítást a közigazgatási és egészségügyi reformok hozhatnak, legnagyobb tér ezeken a területeken mutatkozik a racionalizálásra.
A közlekedés kissé ellentmondásos helyzetben van ebből a szempontból, mivel e "költségvetési vállalatok" helyzete a tarifaemeléssel javulna ugyan, ám ez nagyobb támogatásokat eredményezne, ami növelné a kimutatott hiányt. Az általában négyévente esedékes szanálásokat azonban, a tarifaemelések nyomán kisebb összegekkel meg lehetne úszni, ami csökkentené a költségvetés kiadásait. A MÁV esetében hasonló a helyzet, a társaság 100 milliárdos nagyságú hiányt "állít elő", de a többnyire már kidolgozott koncepció végrehajtásához politikai döntésre lenne szükség, ami egy éven belül, tízmilliárdos megtakarítást hozhat.
Elemzők szerint a lakástámogatásokon nem lehetne nagy pénzt fogni - legfeljebb 10-20 milliárd forintot -, mivel egyrészt mindinkább előtérbe kerülnek a devizahitelek, másrészt a már megkötött szerződések módosítása alkotmányossági kérdéseket is felvethet - olvasható a Napi Gazdaságban.