A nemzetközi hitelminősítő szerdai londoni bejelentése szerint a két magyar bank devizajelzálog-leveleinek kockázati osztályzata az eddigi "A1"-ről két osztattal a magasan elsőrendű "Aa2"-re javul; ez már csak két fokozatnyira van a létező legjobb, "Aaa" adósosztályzattól.
A Moody's megjegyezte, hogy az általa nemrég bevezetett, külön országkockázati plafon alapján az FHB és az OTP Jelzálogbank devizakötelezettségeinek besorolását már nem korlátozza a szuverén magyar adóskockázati osztályzat.
A Moody's az FHB fedezettel kiadott forintkötvényeinek besorolását már decemberben, az OTP Jelzálogbankéit pedig idén május 9-én az addigi "A1"-ről egyaránt "Aa2"-re emelte. A devizában kiadott jelzálogkötvények besorolása akkor még mindkét bank esetében "A1" maradt, de a Moody's mindkét forintkötvény-felminősítés indoklásában megjegyezte, hogy ha a szuverén magyar devizakockázati besorolás ("A1") nem szabna korlátot, e kötvények osztályzata is "Aa2" lenne. Szerdán, az új besorolási metodika alapján a cég az FHB és az OTP Jelzálogbank devizajelzálog-leveleinek osztályzatait is felemelte erre a szintre.
Ennek előzményeként, éppen egy héttel korábban jelentette be a hitelminősítő, hogy több tucatnyi ország, köztük Magyarország újonnan megállapított adóskockázati besorolási plafonját a szuverén adósi osztályzat fölé emelte, jelezve a szuverén és a kereskedelmi adósság-kibocsátók adósosztályzatai közötti eddig szoros kapcsolat további lazulását.
A nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban az egyes országokban bejegyzett cégadósok adóskockázati besorolásának hagyományosan az adott ország szuverén adósi osztályzata szab határt.
A Moody's múlt heti londoni bejelentése szerint azonban az új országplafon-metodika - amelyet a cég egyelőre hetven országra alkalmaz - tükrözi, hogy egy-egy szuverén devizakötvény-adósi nem fizetővé válás esetén a cég már nem feltételezi automatikusan az érintett országban működő kereskedelmi adósság-kibocsátók devizaadósság-törlesztési moratóriumát.
Az új országplafon-módszer nyújtotta nagyobb besorolási rugalmasság alkalmazásával a Moody's a nemzetközi tőkepiacnak a 90-es évek óta végbement mélyülését ismeri el, és azt, hogy az elmúlt években az érintett kormányok többsége óvakodott általános devizaadósság-törlesztési moratóriumok bevezetésétől még szuverén devizakötvény-adósi nem fizetővé válás fenyegetése közepette is.
A Magyarországra megállapított új hosszú távú besorolási plafon "Aa1" - más hitelminősítők jelölési módszere alapján "AA plusz" -, ami három fokozattal haladja meg a hosszú lejáratú szuverén magyar adósságra a Moody's listáján jelenleg érvényes "A1" (A plusz) osztályzatot, és már csak egy osztatra van a lehetséges legmagasabb, "Aaa" besorolástól. Az FHB-ra és az OTP Jelzálogbankra megállapított új, "Aa2" devizaosztályzat egy fokkal marad el a magyar országplafontól.
Az új országplafonok megállapítása nem érinti az egyes országokra érvényes szuverén kötvényadósi osztályzatokat.
A hitelminősítő február 22-én az addigi stabilról negatívra rontotta a magyar szuverén adósbesorolást, arra hivatkozva, hogy szerinte Magyarország a költségvetési problémák miatt nemcsak az euróövezetbe, de annak előszobájába, az ERM-II. átváltási mechanizmusba is valószínűleg csak a jövő évtizedben tud belépni.
A szuverén és a kereskedelmi adóskockázati besorolások közötti, korábban elválaszthatatlan kapcsolat lazítását a Fitch kezdte, amikor néhány éve bevezetett osztályzati módszerével lehetővé tette, hogy a kelet-európai országokban működő, külföldi stratégiai tulajdonban lévő kereskedelmi adósságkibocsátók működési országuk szuverén adósosztályzatánál legfeljebb két szinttel magasabb besorolást kaphassanak, tükrözve, hogy esetleg jobb feltételekkel férnek hozzá tőkepiaci finanszírozáshoz, mint az az ország, amelyben működnek.
A Fitch Ratings a magyar szuverén besorolás decemberi rontásával egy időben - amelynek során "A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői "BBB plusz"-ra süllyedt a magyar adósosztályzat - az addigi "A plusz"-ról "A"-ra vette vissza a Magyarországra nála érvényes külön országkockázati plafont is.