Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a piacon működő legnagyobb szereplőket tömörítő, Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke fontos kiindulópontnak tekinti a pénztári szektor túlnyomó része által a napokban elfogadott etikai kódexet.
Meg kell teremteni a szakma egységes érdekképviseleti szervét, hogy közös erővel lobbizhassanak a szabályozó hatóságoknál a jelentős kérdésekben. Nagy Csaba ezek között az élre sorolja a pénztárak egyedi behajtási rendszerének újraszabályozását. A Stabilitásban tömörülők szerint a jelenlegi rendszer senkinek sem jó: minden pénztárnak külön-külön adminisztrációt kell fenntartania, amely intézkedik a késedelmesen, illetve egyáltalán nem fizető munkáltatókkal szemben.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az adóhatóság a pénztáraktól egyedileg érkező felkéréseknek csak komoly erőforrások lekötésével tud megfelelni - csak az OTP Magánnyugdíjpénztár 220 ezer munkáltatói partnerének harmadával szemben volt már kénytelen APEH-ellenőrzést, illetve végrehajtást kérni a nemfizetési szabályokra vonatkozó előírások alapján.
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint nem ártana a környező országok gyakorlatát átültetni a magyar rendszerbe is. Lengyelországban független szervezet, míg Bulgáriában maga a társadalombiztosítás kezeli a bejövő kötelező járulékokat, és osztja szét a befolyó pénzeket a pénztárak között. Magyarországon a beszedést talán már nem lehet központosítani, arra viszont lehetőség volna, hogy egy nonprofit beszedő szervezet jöjjön létre, ahol a tagpénztáraktól beérkező jelzéseket összesíteni tudnák.
Mivel egy-egy munkáltató több pénztárnak is fizet, nyomban kiderülhetne, melyik az a foglalkoztató, amelyik vélhetően csak adminisztrációs okok miatt, nem juttatja el a pénzt az egyik pénztárhoz, és melyik az, amelyik szándékosan elmulasztja a fizetést dolgozói után. Az így összesített adatokat lehetne postázni az APEH-nek, amelyhez így csak a valóban beavatkozást igénylő esetek jutnának el. A rendszert könnyen elláthatnák az adatok áramlásának egyirányúságát garantáló elemekkel - a pénztárak más pénztárnál nyilvántartott tagokról adatokat nem tudnának kinyerni az adatbázisból, így adatvédelmi aggályok sem merülhetnének fel.
A Stabilitás már más pénztárszövetségeket is megkeresett, amelyek támogathatónak tartják az ötletet, annál is inkább, mert egy ilyen központosított szerv létrehozása nagyságrendileg csökkenthetné a pénztárak működési költségét, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden pénztár saját maga kénytelen külön adminisztrációt fenntartani. A megoldással a beszedési hatékonyság is ugrásszerűen növekedhet - állítja Nagy Csaba.
A rendszert tovább egyszerűsíthetné, ha végre elindulna az elektronikus tagdíjfizetési rendszer. A szabályozás szerint a hazai nyugdíjpénztárak már három éve képesek az elektronikus befogadásra, ám a rendszer másik, munkáltatói oldalán még mindig hiányzik az ezt előíró szabály. A pénztárak így egyelőre bevallási papírhegyekkel küzdenek, holott a munkáltatók 90 százalékának bérszámfejtése már bizonyosan elektronikus úton történik - hívja fel a figyelmet a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke.
Nagy Csaba szerint a pénztári piac teljesítményének összehasonlíthatóságát jól szolgálja az az új szabályozás, amely szerint a pénztáraknak ezentúl éves és 5 évre visszatekintő nettó hozamaikat kell megjelentetniük. Kérdéses ugyanakkor, hogy meddig tartható fenn az a rendszer, amely az életpályától függetlenül az összes pénztártag megtakarítását egyetlen portfólióban kezeli.
Szlovákiában például a tag kora szerint három különböző - az életkor növekedésével a befektetéseket csökkenő kockázattal kezelő - portfólióba kerülhetnek a megtakarítások. Magyarországon eltérő kockázattal bíró portfóliók létrehozására csak új pénztár létrehozásával van lehetőség. A Stabilitás elnöke szerint a szabályalkotóknak nem lehet céljuk, hogy ilyen módon tovább aprózódjon a pénztári struktúra, s a szövetség e téren is megbeszéléseket kezdeményez az illetékesekkel.