Kültag is lehet bt-képviselő

A július 1-től hatályos új társasági törvény számos olyan változást hoz, ami megkönnyíti a gazdasági társaságok működését. A közkereseti és a betéti társaságokban átruházható lesz a tagsági viszony és határozatlan időre is választható az üzletvezető.

A társasági törvény fontosabb módosításait követő sorozatunkban most a két jogi személyiség nélküli cég, a közkereseti és betéti társaság működését érintő újdonságokat foglaljuk össze.

Mindkét társasági formára jellemző, hogy a tagok (a bt-ben csak a beltag) felelőssége korlátlan, azaz amennyiben a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a hitelezői követelésekre, a tagok saját vagyonukkal is felelnek. Ebből a szabályból kiindulva közkereseti társaságot elsősorban akkor érdemes alapítani, ha nem ketten, hanem többen fognak össze a közös gazdasági cél érdekében, és a felelősségben is osztozni kívánnak.

A két társasági formára továbbra is azonos szabályozás vonatkozik, a betéti társaság különbségeit kiemeli a törvény. Cikkünk elsősorban azokra a módosításokra koncentrál, amiket érdemes figyelembe venni akkor, amikor a társasági szerződést összehangolják az új törvénnyel. Ezt egyébként minden már működő cégnek meg kell tennie legkésőbb 2007. szeptemberéig, ha nem akarja, hogy a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítsa.

A társaságalapítással kapcsolatban kiemeljük, hogy továbbra sincs kötelezően meghatározva az induló vagyon nagysága, és mindkét társaság élhet azzal az új lehetőséggel, hogy szerződésmintát használ társasági szerződésként. Ekkor azonban a törvény rendelkezéseitől eltérő (az adott társaság igényeihez alkalmazkodó) szabályokat nem tartalmazhat a társasági szerződés..

Személyes közreműködés

A hatályos szabályozás szerint a társasági szerződésben kell meghatározni a személyes közreműködés módját és tartalmát is. Az új törvény szerint ennek már nem kell szerepelnie a szerződésben, ugyanis a személyes közreműködésről a tagok külön megállapodást is köthetnek. Ezentúl nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a megbízási viszonyban végzett tevékenység sem.

A jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnésének új lehetősége, ha valamely tag - akár ingyenesen, akár visszterhesen - átruházza társasági részesedését. Ez történhet akár a társaság másik tagjára, akár kívülállóra, de minden esetben írásbeli szerződést kell kötni, amely akkor hatályosul, ha a társasági szerződést is módosították.

Ebből következően kizárólag a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet személyes közreműködésnek tekinteni, de csak akkor, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik. Ennek a szabályozásnak a vezető tisztségviselők járulékfizetési kötelezettségénél is jelentőssége van, hiszen eddig a vezetős tisztségviselő személyes közreműködése társadalombiztosítási szempontból biztosítási jogviszonynak minősült - és ennek megfelelően legalább a minimálbér erejéig járulékfizetési kötelezettséget vont maga után. Az új szabályozásból viszont az következik, hogy a vezető tisztségviselő a polgári jogi megbízási jogviszony alapján látja el tevékenységét, járulékfizetési kötelezettsége pedig megbízási díjához igazodik.

Tagok gyűlése, üzletvezetés

Az egyértelműbb szabályozás érdekében ezentúl mindkét társasági formánál a tagok gyűlése lesz a legfőbb szerv, taggyűlés csak korlátolt felelősségű társaságoknál működik majd. A családi vállalkozások életét megkönnyíti, hogy semmilyen formai kötöttség nem lesz a tagok gyűlésének működésére, a szavazás lebonyolításának módját sem kell meghatározni a társasági szerződésben. Az éves beszámoló elfogadását kivéve nem kell összehívni a tagok gyűlését, ülés tartása nélkül is lehet dönteni, írásban (vagy más bizonyítható módon) szavazni.

Amennyiben a társasági szerződés másképp nem rendelkezik, a közkereseti társaságnál az üzletvezetésre valamennyi tag jogosult, mégpedig időbeni korlátozás nélkül. Tehát amennyiben nem mindegyik tagot kívánják erre feljogosítani, vagy határozott időre akarják választani az üzletvezetőt, erről kifejezetten rendelkezni kell. (A betéti társaság üzletvezetéséről külön cím alatt szólunk). Egyszerűsítő szabály, hogy amennyiben változik a társaság székhelye (telephelye, fióktelepe), illetve tevékenységi köre, az ügyvezetés önállóan is módosíthatja a szerződést, amennyiben a társasági szerződés erre felhatalmazza.

Felelősség

A társaság megszűnése

A megszűnésben annyi könnyítést hoz az új törvény, hogy az eddigi 3 hónapos határidő helyett 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egy főre csökkent társaságot újabb taggal bővítsék. Az átmenetileg egy tagú társaság tagját akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minősült annak.

Továbbra is az a főszabály, hogy a társasági kötelezettségek fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a közkereseti társaságnál minden tag korlátlanul és egymással egyetemlegesen felel a saját magánvagyonával (betéti társaságnál ez csak a beltagra vonatkozik!). Új rendelkezés, hogy a társasági szerződésben kizárható a belépő új tag felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért.

A tagsági viszony megszűnése azonban nem érinti a társaságtól megváló tag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen tartozásokért még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség. A közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja korlátlanul és a többi ilyen taggal egyetemlegesen felel, a bt. kültagja azonban a tagsági jogviszonya megszűnését követően egyáltalán nem felel.