Eladják az orosz erőműveket

A villamosenergia-szektor reformjáról határozott az orosz kormány. Az erőműveket leválasztják az állami monopolcégről, és részvényeiket külföldi tőzsdékre viszik. Az első három-négy társaság papírjai már jövőre piacra kerülhetnek - írja a Világgazdaság.

A villamosenergia-szektor minden részére kiterjedő reformról határozott az orosz kormány. A külföld szempontjából a terv legfontosabb eleme az, hogy az erőműveket leválasztják a jelenleg egységes állami monopolcégről, az UES-ről, és részvényeiket külföldi tőzsdékre viszik. Az első három-négy társaság papírjai már jövőre piacra kerülhetnek; Alekszej Kudrin pénzügyminiszter 3-4 milliárd dollár bevételt remél ettől, továbbá azt, hogy az új tulajdonosok új erőműveket fognak építeni, mert ezekre egyre nagyobb szüksége van az orosz gazdaságnak.

Az UES országos vezetékhálózata és a szintén önállóvá váló regionális elosztó cégek ezzel szemben többségi állami tulajdonban maradnak, sőt: 200 milliárd rubel (mintegy 7 milliárd dollár) beruházással 75 százalék plusz egy szavazatra tesz szert bennük a kormányzat. Jelenleg az UES papírjainak 52 százaléka van állami kézben, a többi oroszországi tőzsdéken forog. Az állam által a részvényekért kifizetendő összeg lehetővé teszi azokat a fejlesztéseket, amelyekre a hálózat leromlott színvonala miatt égető szükség van - reméli az UES vezérigazgatója, Anatolij Csubajsz.

A szerkezeti változásokkal párhuzamosan fokozatosan megszűnik a jelenlegi hatósági árszabás. Jövő év elejétől megkötik az első, piaci árszabáson alapuló szállítási szerződéseket, és Kudrin tervei szerint évente a fogyasztók 5-15 százaléka áll majd át erre a megoldásra. A hatósági árak fokozatosan emelkednek, emiatt a hivatalos számítások szerint a piaci díjak csupán néhány százalékkal haladják majd meg az államit.

German Gref gazdasági miniszter ezzel szemben elhibázottnak tartja a Csubajsz által kezdeményezett reformot. Szerinte a külföldi befektetők számára nem lesz vonzó az, hogy Oroszországban áramtermelő cégeket vegyenek, azután óriási összegekért új erőműveket építsenek. Az elosztóhálózatba pumpálandó állami pénzt pazarlásnak érzi, az árreform pedig szerinte az infláció felpörgéséhez vezet. Piaci elemzők ezzel szemben például azt kérik számon Kudrinon, hogy nem számolja fel egy csapásra a villamosenergia-áraknál érvényesülő keresztfinanszírozást, amelynek keretében a lakosság a piaci árnál kevesebbet, a vállalatok annál többet fizetnek.