Milliárdos kárt okozhat a madárkór

Eddig 3-400 millió forint kára keletkezett a madárinfluenzás kényszervágások miatt a termelőknek. A baromfitartók százszázalékos kártalanítást kapnak, amelynek felét az unió, felét a magyar állam állja. A kór miatt veszélybe kerülhet az évi 300-350 millió eurós baromfiexport, amelynek felét a víziszárnyasok adják - írja a Világgazdaság.

A teljes hazai víziszárnyas-termelést tönkreteheti, hogy egyre több helyen bukkan fel a madárinfluenza kórokozója a Bács-Kiskun megyei állományokban. A Kiskunmajsa melletti Bodogláron regisztrált múlt heti eset után Szankon és Móricgáton is haszonállatokat fertőzött meg a vírus. A környéken található az ország 4,5 milliós víziszárnyas-állományának legalább a fele. A 2-2,5 millió állat nagy része kacsa, kisebb hányada liba. A veszélyt fokozhatja, hogy a megbetegedések más térségek állattartására is kihathatnak. Az idei víziszárnyas-termelést biztosan ellehetetleníti, ha a madárinfluenza terjedése nem állítható meg gyorsan - hangsúlyozzák ágazati szakértők.

A hatóságok egyelőre 300-350 ezer állat megsemmisítését rendelték el, de Gráf József agrárminiszter tegnapi bejelentése szerint a leölt madarak száma a félmilliót is elérheti (a hazai baromfiállomány mintegy 40 milliósra tehető). A termelők százszázalékos kártalanítást kapnak, amelynek felét az unió, felét a magyar állam állja. A kártérítést külön kasszából kell fizetni, vagyis e kiadások várhatóan nem csökkentik az eddigi magyar piaci károk kompenzálására szánt 6 milliárd forintos EU-támogatási keretet, amelynek felhasználásáról Brüsszel még nem döntött. Továbbra is kérdéses azonban, mi lesz a védelmi körzetekbe eső azon gazdákkal, akiknek állatait nem kell leölni, de a szállítási korlátozások miatt túltartási és egyéb károkat szenvednek.

Szakértői becslések szerint az állatok kiirtása az érintett termelőknek már legalább 300-400 millió forintos veszteséget okoz, a betegség tovaterjedésével pedig akár többmilliárdos ágazati kár is keletkezhet. A piacon ugyanakkor egyelőre nem érzékelhető a tavaly őszi és az ez év eleji fogyasztói pszichózishoz hasonló pánikhangulat (pedig akkor az influenzavírust a hatóságok csak vadmadarakban mutatták ki). Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója elmondta: a baromfiipar az elmúlt napokban sem a belföldi, sem az exportmegrendelések jelentős visszaesését nem tapasztalta.

A magyar piacon reményt adhat, hogy a gazdák a forgalom 70-80 százalékát adó csirke- és pulykaállományokat zárt helyen, vagyis a vírusfertőzéstől elvileg teljesen védett körülmények között tartják. Ez növelheti a csirke- és pulykatermékek iránti bizalmat. A nyitott területen nevelt víziszárnyasok viszont - amelyek a hazai értékesítésből csak 10-20 százalékban részesednek - könnyebben érintkezhetnek az influenzát terjesztő vadmadarakkal. (Ezért a hatóságok most a védőövezetekben háló alatti tartást és egyéb korlátozásokat rendeltek el.) Egyelőre nem tisztázott azonban, pontosan hogyan fertőződtek meg a haszonállatok. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy a telepekre a vírus takarmányokkal vagy román vendégmunkások "közvetítésével" jutott be.

Veszélybe kerülhet ugyanakkor az évi 300-350 millió eurós baromfiexport, amelynek felét a víziszárnyasok (többek között a libamájkivitel) adják. Elvileg javíthat a helyzeten, hogy a termékek háromnegyede az unióba irányul, és Brüsszel nem korlátozhatja teljes mértékben a magyar szállításokat, ha a hazai hatóságok a kórokozó terjedésének megállítására minden szükséges intézkedést megtettek. Egyelőre csak Bács-Kiskun megyében és Csongrád egy részében lépett életbe szállítási tilalom. Valószínűsíthető viszont, hogy a harmadik országok - főként az egyik legnagyobb vevőnek számító japán importőrök - csökkentik vagy leállítják megrendeléseiket - vélik ágazati szakértők.