A kormány tervei szerint a minisztériumok beszerzéseit - a költséghatékonyság és a korrupció visszaszorítása érdekében - egy szervezet intézné. Ez a jelenleg a központosított közbeszerzéseket lebonyolító és a Miniszterelnöki Hivatal beszerzéseit és működtetését végző Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) lenne, amelynek így kibővülne a feladat- és hatásköre. Az új közbeszerzési rendszerre vonatkozó javaslatokat augusztus végéig várják a minisztériumoktól - írja a Napi Gazdaság.
A minisztériumok és intézményeik jelenleg maguk bonyolítják beszerzéseiket, kivételt csak a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékcsoportok - mint az informatika, a távközlés, az irodatechnika, a papíráru, a bútor, a gépjármű és az üzemanyag - jelentenek.
A kormány által irányított szerveknek a beszerzések lebonyolításáért a KSZF-nek díjat (a beszerzés értéke áfa nélküli összegének legfeljebb 2 százalékát) is kell fizetni, és egyes esetekben még a szállítási díj is őket terheli. Ezek mellett jelenleg a minisztériumoknak a nem kiemelt termékek vásárlására saját beszerzési apparátust kell fenntartani, az európai uniós közbeszerzések lebonyolításába pedig hivatalos közbeszerzési tanácsadót is be kell vonniuk.
A központosított közbeszerzés 1997 óta létezik Magyarországon, létrehozását a nagy vásárlóerő által elérhető kedvezményekkel és az adminisztráció csökkentésével indokolták.
Ennek alapján egyes közbeszerzési tanácsadók logikus felvetésnek tartják, hogy a kormányzat minél több beszerzést centralizálni akar, a minisztériumok vásárlásait is, azonban szerintük az elmúlt években a gyakorlatban nem bizonyosodott be, hogy ezek a központosított beszerzések valóban árkedvezményt hoztak volna. Sőt, példaként említhetők egyes - sajtóvisszhangot kiváltó - piaci árnál drágább számítógép- és informatikai beszerzések.
Közbeszerzési szakértők szerint a költségvetési kiadásokat leginkább a szervezetek számának csökkentése mérsékelné, nem a minisztériumok beszerzéseinek centralizációja. A nagy mennyiségű megrendelés nem biztos, hogy kedvezményt hoz, hiszen az ajánlattevők is alkalmazkodnak a nagybani feltételekhez - ahogy eddig is tették -, az összebeszélés lehetősége mindig fennáll. A centralizált, nagy értékű beszerzések bonyolult pályázatokat, szigorú alkalmassági feltételeket is hozhatnak, amelyek teljesítése a nagyobb cégeknek kedvezhet. Egy termék vagy szolgáltatás biztosításához az eddigi több minisztériumi beszállító helyett kevesebb is elég lehet, egyes cégek monopolhelyzetbe kerülhetnek, torzulhat a verseny.
Egy másik közbeszerzési szakértő szerint demokráciaellenes lépés lenne, ha elvennék a beszerzés és a döntés lehetőségét a minisztériumoktól, hiszen a leginkább ők tudják, hogy mire van szükségük. A KSZF-nek ugyanakkor a jövőben a tárcák összes beszerzését, tehát a speciális, illetve a kisebb értékű beszerzéseit is le kellene bonyolítania, amelyek esetében kérdéses, hogy az eddigieknél nagyobb kedvezményeket lehetne elérni.