A korábbi egyeztetéseken munkáltatói és szakszervezeti oldalról elhangzott javaslatra kerestek olyan megoldást, hogy ne a 15 százalékos kulcsot kelljen 20 százalékra emelni - tette hozzá az államtitkár. Ezt a feltételt teljesítené a kormány a 17 és 23 százalékos áfakulccsal. Ez a megoldás kevesebb terhet jelentene az alacsony jövedelműek által leginkább vásárolt és igénybe vett szolgáltatásoknál, illetve a kereskedelmi forgalom sem csökkenne olyan mértékben, mint a 15-ről 20 százalékra emelésnél.
Több bevételt jelent a költségvetés számára az áfaemelésről az Országos Egyeztető Tanácsban a kormány által is elfogadott javaslat a kabinet által korábban javasoltnál. Ám ennél is több bevételt eredményezne a 20 százalékos áfakulcs 25 százalékosra történő emelése.
A felső áfakulcs 1 százalékos módosítása ugyanis 45 milliárd, a középsőé pedig 35 milliárd forinttal módosítja éves szinten a büdzsé bevételeit a kormány egy korábbi tájékoztatása szerint.
Így a középső kulcs 5 százalékos emelése 175 milliárd forinttal; a középső kulcs 2 százalékos és a felső 3 százalékos növelése viszont 205 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit. Ha viszont a felső kulcsot növelnék 5 százalékkal, akkor egy év alatt 225 milliárd forinttal nőne a büdzsé bevétele.
A fenti számok azt is jelentik, hogy a az áfaemelés három lehetséges változata évente 17 500 forintba, 20 500 forintba, illetve 22 500 forintba kerül minden magyar fogyasztó polgárnak.
Teljesen tévúton jár a kormány, ha megvalósítja a munkavállalók javaslatát és az áfa mindkét felső kulcsát megemeli - mondta az [origo]-nak Zara László az adótanácsadó kamara elnöke.
Az adószakember szerint ehelyett inkább a 20 százalékos áfakulcsot kellene 25 százalékosra emelni.
Zara László szerint adózási szempontból ugyan egy áfakulcs alkalmazása lenne a legegyszerűbb, ám a jelenlegi szabályozás annyira pontosan körülírja a 15 és 20 százalékos áfával terhelt termékek és szolgáltatások körét, hogy a két kulcs együttes alkalmazása nem ad érdemi lehetőséget adócsalásra.
Az adószakember szerint mivel szakmai szempontból nincs érdemi különbség a három eddig felvetődött változat között, ezért a kormánynak szociális szempontok alapján célszerű választania. Zara László úgy véli, a lehetőségek közül a legjobb megoldás az volna, ha a 20 százalékos áfakulcsot 25 százalékra emelnék. Ez a megoldás róna a legkevesebb többletterhet azokra, akiket a munkához kapcsolódó járulékterhek növekedése a legjobban sújt.
Zara László indokoltnak tartja a vállalkozások azon követelését, hogy a kormány ellensúlyozza a számukra az áfaemelés hatását. A forgalmi adó növelése ugyanis emeli a termékek fogyasztói árát, amivel csökkenti az irántuk megnyilvánuló keresletet. Ezzel csökkenti a vállalkozások versenyképességét, amit azzal ellensúlyozhat a kabinet, hogy mérsékli a munkához kapcsolódó járulékterheket.
Az adószakértő szerint egy ilyen változás azért is indokolt lenne, mert az áfát könnyebb és egyszerűbb beszedni a járulékoknál, mert az áfafizetési kötelezettségeket nehezebb eltitkolni a jövedelemhez kapcsolódó terheknél.
A munkavállalói oldal által kezdeményezett változtatás átmeneti megoldásként - a költségvetési egyensúly megteremtéséig - elfogadható a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számára - mondta az [origo] kérdésére Wieszt János, a kamara közgazdasági osztályvezetője.
A kiskereskedőknél újra megjelenik az áfakülönbözet szomszédos országokhoz képest, ami a határ menti kereskedelmet bizonyosan hátrányosan érinti. A másik negatív hatás a szakember szerint az, hogy a vámszabályozás ismét kedvezőtlenebb lesz Magyarországon, így a 4 százalékos áfakülönbözet miatt újra érdemes lesz külföldre érkeztetni az árut.
Mivel nem valószínűsíthető ellentételezés az állam részéről a kereskedők számára, így az általános forgalmi adó emelés terheit vélhetően át fogják hárítani a fogyasztókra.