A kormányoldal elfogadta az áfaemelést

A kormány elfogadja, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra emelkedjen - közölte Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi ülésén.

A döntéshez minden bizonnyal hozzájárult, hogy a LIGA szakszervezetek július 7-ére demonstrációt helyeztek kilátásba a Kossuth térre, amennyiben a kormány nem változtat az Új egyensúly programban kilátásba helyezett 15-ös kulcsot 20 százalékra emelő áfakoncepción.

A szakszervezetek szerint ez azonban nem elegendő, ezért továbbra is elutasítják az államháztartás egyensúlyát javító intézkedéseket, amelyek álláspontjuk szerint aránytalanul nagy terhet jelentenek a munkavállalóknak.

Wittich Tamás, a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: a hat országos szakszervezeti konföderáció csütörtökön értékeli a kialakult helyzetet, döntenek arról, milyen módon adjanak nyomatékot véleményüknek.

A szakszervezetek heves reagálása több ponton is apró engedményre késztette a kormányoldalt. A mai ülésen Katona Tamás bejelentette, hogy el tudják fogadni, hogy a házipénztárnál az éves árbevétel 0,8 százaléka alatti mérték adómentes legyen, napi átlagos értékben pedig 300 ezer forint legyen az adómentes érték. Elfogadhatónak tartják azt is, hogy a házipénztáradót költségként lehessen elszámolni a társasági adóban.

Az eredeti kormányzati javaslattól eltérően valószínűleg nem emelik a munkavállalók által a Munkaerő-piaci Alapba fizetendő 1 százalékos járulékot 1,5 százalékra, ezt javasolja majd a Pénzügyminisztérium a kormánynak - közölte Katona Tamás.

A járulékemelés elmaradásából származó bevételkiesésre a 17, illetve 23 százalékos áfából adódó 30 milliárd forint körüli többletbevétel jelentene fedezetet.

Ugyancsak méltányolta a kormányzati oldal azt a kérést, hogy a különadó adóalapjának kiszámítása miatti év közi zárásnál ne kelljen auditálni a mérleget.

Katona Tamás teljesíthetőnek nevezte azt is, hogy a különadónál a mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozóan eltérő adóelőleg fizetési szabályokat határozzanak meg.

Vállalható továbbá az államtitkár szerint, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő munkáltatói befizetések adómentesen nyújtható határértéke elérje a minimálbér 50 százalékát.

Ugyancsak elfogadhatónak nevezte a kormány képviselője, hogy az elvárt adó számítási alapja ne tartalmazza a közvetített szolgáltatást és az anyagköltséget, mivel ez elsősorban a termelő vállalkozásoknak előnytelen. Teljesíthetőnek látszik az is, hogy a kis értékű ajándékra vonatkozó szabályozást fenntartsák.

Horváth Gábor, a munkáltatói oldal szóvivője az ülésen elmondta: az egyensúlyt javító intézkedésekkel egyetértenek, de azok több eleme továbbra is elfogadhatatlan számukra. Különösen az, hogy az adóemeléseket év közben kívánja alkalmazni a kormány. Ez ellehetetleníti a tervezést. Különösen kedvezőtlen számukra, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást - bár azt régóta ígéri a kormány - az idén sem szüntetik meg. Ez rendkívül kedvezőtlen az alacsony átlagbér színvonalú szakmákban - mutatott rá.

A szóvivő kiemelte: elfogadhatatlan számukra az a mód is, ahogy a kormány a kétszeres minimálbér után kívánja kötelezővé tenni a járulékfizetést.

Ezzel kapcsolatosan Katona Tamás megjegyezte: 1 millióan fizetnek csupán a minimálbér után járulékot, és ez teljesen lehetetlen helyzet. Az 1 millióból 600 ezer a vállalkozó és 400 ezer a munkavállaló. Becsléseik szerint az 1 millió minimálbér után járulékot fizető személyből csak 300 ezer az, akinek a jövedelme nem több a minimálbérnél. Az államtitkár szerint ezért elengedhetetlen, hogy a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetésre vonatkozó javaslatukat fenntartsák.

Giczi József, Novák Endre [origo]/MTI