Valódi reformokat akar a bankszövetség

A Magyar Bankszövetség üdvözli a kormány egyensúlyteremtő lépéseit, ám nem látja biztosítottnak azt, hogy valódi szerkezetváltás lesz az államháztartásban és megoldják az annak hiányával kapcsolatos problémákat. A szövetség emellett konkrét kifogásokat is megfogalmazott.

A bankszövetség elsősorban attól tart, hogy a bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések megvalósulását követően egy növelt adószint mellett kialakuló egyensúlyközelibb állapot alakul ki, és a kormány, valamint a parlament nem meri átalakítani az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás szerkezetét. Minderről Erdei Tamás, a szövetség elnöke, az MKB Bank vezérigazgatója beszélt csütörtökön.

Az elnök szerint a kormány által előirányzott változtatások után a költségvetés helyzete javulni fog, de nem mindegy, hogy milyen áron. Szerinte az adónövelő lépések rontják a vállalkozások versenyképességét, és lassítják a magyar gazdaság fejlődését; amelyet hosszú távon valódi reformok megvalósításával kell ellensúlyozni. Erdei Tamás szerint azonban egyelőre a kormány csak ködös reformtervekről beszél, és nem mondja meg, hogy mit, mikor és hogyan akar átalakítani.

A bankszövetség négy pontját egyáltalán nem fogadja el a kormány egyensúlyteremtő lépéseinek. A pénzintézetek elsősorban a banki különadó további fizetésével nem értenek egyet, mert két éve arról állapodtak meg, hogy ez az elvonás csak az idei évig sújtja őket. Erdei Tamás megemlítette, hogy a tervekkel ellentétben 60 helyett 80 milliárd forint folyik be két év alatt a költségvetésbe, és miközben a versenyszféra átlagos társaságiadó-terhelése 10 százalék alatti, addig a bankszektoré 23,4 százalék.

A bankszövetség elfogadja a kamatadó bevezetését, de azt akarja, hogy az minden pénzügyi megtakarítás hozamára vonatkozzon a lakás-takarékpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági rendszer kivételével. Ellenkező esetben ugyanis az intézkedés bizonyos irányba tereli a megtakarításokat, és ki lehet bújni az adó megfizetése alól. A szövetség nem tartja lehetségesnek az adó szeptemberi bevezetését, ugyanis a pénzintézetek egyetlen hónap alatt nem tudnak felkészülni a július végén meghirdetésre kerülő szabályok alkalmazására. A bankok érdekképviseleti szerve azt is szükségesnek tartja, hogy a kamatadót a lehető legegyszerűbb módon, a kifizető vonja le.

A Magyar Bankszövetség a gazdaság jelenlegi helyzetében elfogadhatónak tartja a szolidaritási adó bevezetését, ám azt is csak jövő év elejétől; szeptemberben történő bevezetését elutasítja. Szerintük az is lehetséges, hogy a nagyobb nyereségű társaságok magasabb társaságiadó-kulccsal terheljék. Még akkor is, ha ez őket nagyobb mértékben sújtja.

A kormány korábban megfogalmazott céljaival ellentétesnek tartja a szövetség azt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba és az egészségpénztárakba a munkáltatók által járulékmentesen befizethető összeg a minimálbér 100-130 százalékáról annak 20 vagy 50 százalékára mérséklődjön. A szövetség egyetért azokkal a korábban hangoztatott elképzelésekkel, hogy a polgárok egyre nagyobb arányban maguk gondoskodjanak egészségügyi kiadásaikról és időskori jövedelmükről. Ezzel azonban gyökeresen ellentmondónak tartják a lépést, mert annak következtében a felelős munkaadók inkább bérben fogják kifizetni alkalmazottaiknak azokat az összegeket, amelyeket eddig a pénztárakba befizettek.

A Magyar Bankszövetség csütörtöki sajtótájékoztatóján Nyers Rezső főtitkár beszámolt arról, hogy az idei év első negyedévében megállt a magyar bankrendszer jövedelmezőségének gyors fejlődése, és a szektor eszközarányos nyeresége 6 százaléknál nagyobb mértékben mérséklődött. A bankszövetség emellett attól is tart, hogy a várható megszorító intézkedések tovább lassítják a gazdaság növekedését, és jelentősen csökkentik a háztartások jövedelmét, aminek eredményeképp a lakossági üzletágban komoly visszaesés várható.

Giczi József