Kevésbé bővül a magyar gazdaság jövőre

Az új EU-tagok gazdasága még a tavalyinál is gyorsabb ütemben nő az idén, a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) szerint. A beruházások növekednek, az ipar jól teljesít, a munkatermelékenység a béreknél gyorsabb ütemben nő, a foglalkoztatottság bővül, a munkanélküliség csökken. Egyedül Magyarország vesztett a csatlakozás pozitív hatásait tekintve, írták az intézet elemzői.

A WIIW legfrissebb konjunktúraelemzéséből - amelyben a kelet-, közép- és dél-európai országokat veszi górcső alá - az tűnik ki, hogy a gazdasági növekedés Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában az idén átlagosan 5 százalékos lesz, a tavalyi 4,3 százalék után. Jövőre az országcsoport hazai össztermékének átlagos növekedése kissé lassulhat, 4,4 százalékra.

Az átlagos munkanélküliség az idén az öt országban 13,9 százalék lesz a tavalyi 14,1 százalék után. Jövőre 13,7 százalékos átlag várható az öt országban.

Az elemzés szerint a csökkenő fajlagos költség az egyik oka a sikeres külkereskedelemnek. Jövőre az ipari termelés tovább bővül az országcsoportban, nem utolsósorban az erős fogyasztási kereslet és a beruházások növekedése alapján. Magyarország kivételével a költségvetési politika a növekedést nem akadályozza lényegesen. A régi uniós tagországok gyengébb növekedése az országcsoport kivitelét nem fékezi jelentősen, állapítja meg a WIIW.

Az egyetlen problémás ország Magyarország - jelentette ki a WIIW igazgatóhelyettese, Peter Havlik. A magyar gazdaság jövőre előreláthatólag 2,3 százalékkal bővül. Ez alig nagyobb a régi uniós tagok üteménél. Eközben az infláció, közel megduplázódva, 6 százalék körül várható, és a tavaly 7,2 százalékos munkanélküliség az idén 7,9 százalékosra, sőt, jövőre akár 8,5 százalékosra nőhet, vélik az intézet elemzői.

Más új uniós országokban a munkapiaci helyzet folyamatosan javul, a felgyorsult GDP-növekedés jelentősen hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez.

A Nagy-Britannia és Írország felé irányuló munkavállalói migráció az uniós csatlakozást követően mindenekelőtt Lengyelországból, Szlovákiából, Litvániából és Lettországból volt jelentős. Ennek hatásait a fogadó országok nagyrészt pozitívan értékelték - állapítja meg a WIIW.

A következő bővítési forduló - Bulgáriával és Romániával - amely a jövő év elejére várható, a WIIW szerint hasonló fejleményeket hoz majd, bár Nagy-Britannia és Írország nem nyitja meg azonnal piacait a bolgárok és románok előtt.

Az erős délkelet-európai növekedés - amelyet mindenekelőtt a hazai fogyasztás gerjeszt - folytatódhat, bár Szerbiában és Macedóniában lassulhat. A térségben az import az exportnál gyorsabban nő, így magas folyómérleg-hiányokkal küzd, amelyek a jövőben még nőhetnek is.

Bulgária és Románia - majd később Horvátország - uniós felvétele után a többi balkáni ország csatlakozása bár 2015-ig még lehetséges, az erre irányuló lendület azonban eltűnőben van. A Balkán nyugati részén a WIIW térségi szakértője az év végéig Szerbia és Montenegró mellett egy harmadik önálló állammal, Koszovóval is számol.