Veszélyben a forint és a sékel

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint néhány nyugodt hét után a közel-keleti események miatt ismét zuhan a befektetők feltörekvő térséggel szembeni kockázattűrési hajlandósága. A forint azonban ezúttal jobban átvészelheti a vihart, mint az izraeli sékel.

A Barclays Capital londoni befektetési csoport pénteken kiadott elemzése szerint a kockázatviselési türelem mostani megingása más, mint a májusi volt, mert azt elsősorban kamatemelési aggályok okozták.

A politikai fejlemények megjósolhatatlansága azt jelenti, hogy a piaci szereplők ezúttal nehezebben tudnak különbséget tenni az egyes feltörekvő térségek és befektetési konstrukcióik között, áll az elemzésben.

A ház szerint a bejrúti repülőtér izraeli bombázása és Libanon légi-tengeri blokádjának bejelentése máris több, mint amit a cég eredetileg várt, és a következő ország, amelyik az események központjába kerül, Szíria lesz.

A Goldman Sachs ugyancsak pénteki londoni elemzése szerint meglehetősen alacsony annak az esélye, hogy a válság a térség egészére kiterjedő fegyverek konfliktussá eszkalálódik. A feszültség a szír határon kétségtelenül erősebb, mint az előző napokban, a Szíria elleni fellépés azonban rendkívül kockázatos lenne, tekintve, hogy Damaszkusz nemrég katonai megállapodást írt alá Iránnal, áll a GS elemzésében.

A ház szerint ezért nem várható, hogy Izrael itt újabb frontot nyit, hacsak Szíria nem támad először.

A Barclays Capital szerint az Egyesült Államok és Izrael a libanoni kormány megosztására törekszik, annak kikényszerítésével, hogy a koalíció tagjai eltávolodjanak a Hezbollah-tól. A BC elemzői azonban erre nem számítanak, bár azt valószínűsítik, hogy a háttérben a Szíria-ellenes Hariri-tábor megpróbál nyomást gyakorolni a fegyveres szervezetre, áll a jelentésben.

A cég szerint továbbra sem várható azonban, hogy a libanoni kormány hozzákezd a Hezbollah lefegyverzéséhez, ahogy azt egyébként az ENSZ 1559-es határozata előírja.

A bejrúti repülőteret a turistaszezon közepén érték az izraeli támadások, és az izraeli zárlat, ha tartós lesz, súlyosan visszaveti a libanoni gazdasági növekedést. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter eddigi nyilatkozatai ugyanakkor arra utalnak, hogy az Egyesült Államok nem fog erőteljes nyomást kifejteni Izraelre, áll a Barclays Capital londoni elemzésében.

A cég felidézi, hogy az előző napi zárásig eltelt két kereskedési napon az izraeli sékel 2,9 százalékkal, az izraeli tőzsde 8,2 százalékkal zuhant.

Ebben a helyzetben a bank a pénteki elemzésben hosszú forint- és rövid sékelpozíciók - vagyis forinterősödésre játszó azonnali vételi és későbbi eladási, illetve a sékel gyengülését feltételező fedezetlen eladási pozíciók - kombinációjának megnyitását ajánlja a befektetőknek, azzal az indokkal, hogy szerinte a forint fog a leginkább magához térni azon feltörekvő piaci fizetőeszközök közül, amelyek az előző zárásig a közel-keleti válság fellobbanása miatt meredeken gyengültek.

A Standard & Poor's eközben negatív kilátású figyelőlistára vette Libanon eddig is mélyen spekulatív, "B mínusz" szintű hosszú távú szuverén adóskockázati osztályzatát. Az indoklás szerint a GDP-érték 180 százalékát elérő libanoni államadósság, amely az egyik legmagasabb ráta a cég által besorolással ellátott szuverén adósok között, nem sok költségvetési mozgásteret enged a kormánynak a szorulttá vált helyzetben.

Libanon ugyanakkor eddig a térségi kormányok erős finanszírozási támogatását élvezte, és hatékonyan működik az ország bankrendszere is. A hitelminősítő szerint e tényezők lehetővé teszik a libanoni kormánynak a nem fizetővé válás elkerülését.

A Futch Ratings ezután felminősítést valószínűsítő pozitívról stabilra rontotta vissza Libanon deviza- és beladósi osztályzatának kilátását, amely szerint az Izraellel ismét konfliktusba került országot mégsem fenyegeti azonnali finanszírozási válság.

A Fitch tavaly novemberben adott pozitív kilátást a libanoni adóskockázati osztályzatra, amikor az új kormány megválasztása a cég szerint növelte az átfogó gazdasági és szerkezeti reformok esélyeit. A hitelminősítő szerint azonban a reformprogram végrehajtása már korábban zátonyra futott a politikai belviszályok miatt, bár a kormánynak a kiadások kordában tartásával és a gazdaság élénkülését kísérő bevétel-növekedés révén sikerült stabilizálnia a közadósság-folyamatokat.

A "B mínusz" osztályzat visszaminősítésével Libanon a már rendkívüli adóskockázatokra figyelmeztető "CCC" sávba kerülne vissza.