Nem kell sietnünk az euró átvételével

Az új EU-tagországok jobban teszik, ha egyelőre kívülről szemlélik az euróövezet gazdaságaiban tapasztalható regionális egyensúlyi zavarokat - tanácsolja legfrissebb elemzésében az Allianz és a Dresdner Bank - írja a Világgazdaság.

A német szakértők szerint az euróövezet jelenlegi tagországai között kialakult aszimmetrikus gazdasági viszonyok példa nélkül állnak a valutauniók újabb kori történetében. Ha a súlyos szerkezeti problémákkal küzdő kelet-közép-európai országok feladják önálló monetáris politikájukat, akkor külső sokkhatások, vagy akár gazdaságpolitikai hibák is válságba taszíthatják a gazdaságot. Az itteni lakosság pedig meglehetősen rosszul viselné el az ezzel járó jövedelemcsökkenést, tekintve, hogy a nyugat-európainál sokkal alacsonyabb abszolút értékekről van szó - teszi hozzá a jelentés.

A térség államai közül Magyar-, Lengyel- és Csehország, valamint Románia kilátásait vizsgálják behatóbban a német szakértők. Hazánk esetében arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett megszorítások és a nemrég végrehajtott kamatelemés miatt, a második félévben csökkenhet a lakossági fogyasztás, és ezzel a növekedés dinamikája. A tanulmány szerint az idei évre várt 4,3-ról jövőre mindössze 3,5 százalékra lassulhat Magyarországon a GDP-bővülés üteme. Leginkább persze a büdzsé helyzete ad okot aggodalomra: az Allianz és a Dresdner Bank arra számít, hogy rövid távon a megszorítások dacára sem lehet jelentős mértékű konszolidációt megvalósítani, így az euró átvételének időpontja jócskán kitolódik. A költségvetés hiánya az idei 9,5-ről, jövőre csak a GDP 8 százalékára mérséklődhet.

A másik három térségbeli országban ezzel szemben továbbra is erőteljes, öt százalék körüli GDP-növekedést jósol a jelentés, az exportdinamikának és a belső keresletnek köszönhetően. Csehországban a politikai bizonytalanság várhatóan nem lesz hatással a gazdaság teljesítményére; az országot a külföldi befektetők továbbra is biztos pontnak tekintik a térségen belül, amit jelez, hogy a korona, a többi térségbeli valutával szemben, nem mutatja a gyengülés jeleit. Romániában a csak lassan csökkenő inflációt és a folyó fizetési mérleg magas, a GDP 10 százaléka körüli hiányát említik a problémák között. A folyó mérleg hiányát azonban egyelőre - csakúgy, mint Magyarországon - nagyrészt fedezi az FDI-beáramlás, a román költségvetés helyzete pedig kifejezetten jónak mondható.