A vihar miatt kell a biztosítás nyáron

A nagy meleg helyett elsősorban a viharok aggasztják a biztosítókat nyáron. Az utóbbi napok heves fővárosi esőzései miatt elsősorban beázásokról érkeztek bejelentések. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, pontosan hány autó rongálódott meg a viharokban. A heves esők és viharok azonban nem csak a városban okoznak jelentős károkat. A mezőgazdasági károkra specializálódott biztosítók a nagy meleg ellenére idén jobban aggódnak a jégverés, mint az aszály miatt.

Elsősorban a heves viharok okoznak pluszmunkát a biztosítóknak a nyáron. A rekord meleg miatt nem történnek jelentős káresemények, azonban a meleg napokat enyhítő esők elég komoly károkat hagynak maguk után. "Az emberek elsősorban beázásokat, illetve a tetőről lesodort cserepeket jelentik be kárként a viharok után" - jellemezte a helyzetet Herbert Tímea, az Allianz Hungária szóvivője.

Herbert Tímeától megtudtuk: a hétfőn tomboló budapesti vihar a lakásokban, házakban okozta a legnagyobb kárt. Az Allianz 290 ügyfele fordult kártérítési igénnyel a biztosítóhoz. A károk döntő többségét a viharos széllel járó felhőszakadás, jégverés és az ezekből eredő beázások okozták, de szép számmal szerepeltek közöttük a villámcsapás indukciós hatása nyomán keletkezett károk is. A kárösszeget az Allianz 20-25 millió forintra becsüli.

Hasonló tapasztalatokról számol be Papp Váry Borbála, a Generali-Providencia Zrt szóvivője. A biztosító 200 ügyfele jelzett a viharral kapcsolatos káreseményt. Elsősorban elárasztott pincékről szólnak a jelentések, mert a hirtelen lezúdult csapadékot a budapesti csatornarendszer sok helyen nem tudta elvezetni. Ugyanakkor sokan jeleztek beázást. A vihar nem okozott akkora károkat, hogy bárkit ki kellett volna telepíteni lakásából.

Az elemi erők - a jégverés, a letört faágak és a felhőszakadás - látványos károkat okoztak az autókban is. A gépjárműt tulajdonosok - a korábbi tapasztalatok alapján - általában néhány nap késéssel jelentik be az autóban esett kárt, így a biztosítók egyelőre nem rendelkeznek adatokkal arról, hogy hány autóban okoztak kárt a viharok.

A gazdákat az aszály, a biztosítót a jégverés aggasztja

"Aszálykárokra nem létezik biztosítás" - mondta Márki János, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Mezőgazdasági Tagozatának vezetője. A magyar mezőgazdasági biztosítás piacon csak tűz- és jégkár ellen lehet biztosítást kötni. "Az aszálykockázat átvállalása - a kár nagysága miatt - olyan költséget jelentene, amelyet a mezőgazdasági termelők nem tudnának megfizetni" - jelentette ki Márki.

Az idei nyáron egyébként nem fenyegeti a mezőgazdaságot az elmúlt évekhez hasonló, mindent kiégető aszály. A szárazságot meg-megszakító viharok azonban legalább akkora kockázatot jelentenek, mint maga az aszály. Az utóbbi napok viharai azonban a mezőgazdaság biztosításával foglalkozó cégekre is komoly terheket rónak. A jégesők miatt néhány gyümölcsösből jeleztek hozamcsökkenést. Márki János szerint a hirtelen jött viharokat a Dunántúl repcései is megsínylették.

Csak a termelők egyharmada van biztosítva

Aszályról egyébként egyelőre a minisztériumban sem tudnak "A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) eddig nem értesült ilyen típusú problémáról" - tájékoztatta az [origo] -t Jobbágy Zsolt, a minisztérium kommunikációs osztályának munkatársa. A falugazdász hálózaton keresztül gyűjtött adataik alapján a terméshozamoknak és a minőségnek egyaránt jót tett a betakarítás csúszása és a meleg időjárás.

A mezőgazdasági biztosítások nem terjednek ki az ár- és belvíz, sem pedig a nagy meleg által a termésben esett kárra. Márki János elmondta: az ilyen káreseményekre hozta létre még a választások előtt a Gyurcsány-kormány a Nemzeti Katasztrófa Alapot, amely a természeti katasztrófák miatt károsodott gazdáknak nyújtana kártérítést.

A magyar mezőgazdasági termelők mindössze egyharamda rendelkezik valamiféle biztosítással. A biztosítottak nagy része is az IKR-hez, vagy Bábolnához hasonló nagy mezőgazdasági integráció. A forráshiányos kistermelők gyakorlatilag csak a Katasztrófa Alapból számíthatnak kártérítésre, ez viszont csak akkor fizet, ha tényleg katasztrófa - árvíz, belvíz, vagy jelentős aszály - történik. Márki János elmondta: bár nagyban függ a termőhely kockázataitól, a gabonanövények biztosítása hektáronként 8-15 ezer forintos költséget jelent a termelőknek.

A magyar mezőgazdasági biztosításról szólva Márki az [origo]-nak elmondta: sokkal kiegyenlítettebb lenne a helyzet, ha az állami és a biztosítók közösen gondoskodnának a mezőgazdasági kártalanításokról. A MABISZ szakembere példaként említette Ausztriát, ahol a gazdálkodók döntő többsége rendelkezik biztosítással, amely a magyarnál sokkal szélesebb káresemény skálára biztosítja a gazdálkodót. Az osztrák állam 50 százalékos díjtámogatással járul hozzá a mezőgazdaság biztosításához, azonban Ausztriában éppen ezért nincsen szükség katasztrófaalapra.