A pénteken Brüsszelben nyilvánosságra került közlemény szerint a magyar, a belga, a ciprusi, a francia, a görög, az olasz, a luxemburgi, a lengyel és a spanyol postacég aggodalmának ad hangot annak a tanulmánynak a megállapításai miatt, amely a postai szolgáltatások 2009-re megvalósítandó, teljes liberalizálásának hatásait próbálta megjósolni.
A postai szolgáltatások egy 2002-es uniós döntés nyomán részben már ma is liberalizáltak, de ez a szabályozás nem vonatkozik az 50 grammnál kisebb súlyú küldeményekre, vagyis a levelek többségére, amelyek több tagállamban még ma is a hagyományos postai cégek monopóliumának számítanak.
Éppen azért, hogy finanszírozni lehessen a megfelelő színvonalú, univerzális ellátást, tehát azt, hogy a legfontosabb szolgáltatásokat az emberek mindenütt, még a kis falvakban is igénybe vehessék, megfizethető áron. Uniós átlagban ugyanis az 50 gramm alatti levelek továbbításából származik a postai bevételek valamivel több mint a fele.
Az EU-bizottsági javaslat megalapozására szolgáló, a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cég által készített tanulmány szerint a teljes liberalizálás számos módosításra kényszeríti majd a "történelmi szolgáltató cégeket" az univerzális szolgáltatás fenntartása érdekében: így például munkabérköltségeiket egy szintre kell hozniuk konkurenseikkel, módosítaniuk kell tarifáikat, be kell zárniuk egyes postákat, és lehet, hogy közvetlen állami támogatásra is szükségük lesz.
A közös felhívást jegyző kilenc postai cég szerint mindez nem ad garanciát az univerzális szolgáltatás finanszírozására, miközben megkérdőjelezi a polgárok által most igénybe vehető szolgáltatások majdani minőségét, kiterjedtségét, hozzáférhetőségét. A kilenc szolgáltató azt sürgeti, hogy még a jelenlegi rendszer megszüntetése előtt dolgozzanak ki és léptessenek életbe egy valóban hatékony finanszírozási módszert.
Az EU-bizottság egyik szóvivője pénteken Brüsszelben megerősítette, hogy a testület még az idei évben a postai szolgáltatások piacnyitását célzó tervet dolgoz ki. A bizottság a hagyományosan monopolhelyzetben lévő nemzeti cégek által ellátott postai szolgáltatások fokozatos és ellenőrzött keretekben megvalósuló piacnyitását fogja javasolni úgy, hogy az univerzális, minimális szolgáltatási szint garantáltan megvalósuljon. Ilyen minimális szolgáltatásnak számít például, hogy otthona, munkahelye közelében mindenki találhasson postaládát vagy bélyegárusító helyet.
Az európai postai üzletágban 1,6 millió ember dolgozik, és 88 milliárd eurós forgalmat bonyolít le, ami a hazai össztermék átlagosan 1 százalékának felel meg. A postai alkalmazottak évente mintegy 135 milliárd levelet, csomagot kezelnek.