Mitvol, aki a Barátság vezeték brjanszki szakaszán történt baleset következményeinek felmérésére utazott a helyszínre elmondta a hírügynökségnek, hogy ebben a térségben két vezetékből áll a Barátság. Az egyiket 1964-ben, a másikat 1974-ben adták át, s korábban felváltva használták őket. Most mindkét vezetéken áramlik az olaj, négyzetcentiméterenként 43,5 kilogrammos nyomás mellett.
Az orosz szakember emlékeztetett arra, hogy csak az elmúlt négy hónapban 487 veszélyes hiányosságot tártak fel a vezetékeken. A legnagyobb bajt a csövek gyártási hibái okozzák, valamint a túlzott igénybevétel.
Leszögezte, hogy jelenlegi állapotukban ezeket a vezetékeket nem lenne szabad használni, az egész vezetéket a lehető legrövidebb időn belül teljesen újra kell cserélni. Emlékeztetett arra, hogy ebben a térségben hat folyón halad át a Barátság, s ezek mindegyike a Dnyeprbe fut be, tehát egy baleset Európa egyik legnagyobb folyóját veszélyeztetheti.
A természetvédelmi hivatal addig is utasítást adott, hogy 80 százalékkal csökkentsék a nyomást ezen a szakaszon.
Az illetékes orosz minisztériumok hétfőn jelentették be, hogy két nappal korábban baleset történt a Barátság olajvezetéken a brjanszki térségben. A természeti erőforrások minisztériuma előbb ökológiai katasztrófáról adott ki közleményt, ezt néhány órával később a rendkívüli helyzetek minisztériuma cáfolta, mondván, "közepes jelentőségű" a baj.
Oleg Mitvol arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztériumi bejelentések csak azt követően láttak napvilágot, hogy a természetvédelmi hivatal honlapján hírt adtak a balesetről.
A Transneft állami vezeték monopólium július elején közölte, hogy adózott eredménye 18,67 milliárd rubel volt 2006 első negyedében (1 dollár=26,82 rubel) az egy évvel korábbi 14,16 milliárdot követően.
A legrégibb Barátság vezetéknek hétvégi szivárgása egyébként kiélezte a feszültséget a vezetéket üzemeltető Transnyeft és az orosz környezetvédelmi hatóság között.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának hétfői nyilatkozata szerint a Barátság-vezeték főága július 29-én sérült meg Krasznaja Szvoboda lakott település közelében. Mintegy 48 köbméter kőolaj jutott a szabadba, két olajfolt alakult ki, összesen mintegy 340 négyzetméternyi területen.
A környezetvédelmi hatóság közölte, hogy a közelmúltban lezajlott vizsgálat kimutatta, nem kevesebb, mint 487 " veszélyes hiányosságot" tártak föl a vezetéken. Az olaj alig két hónappal azután kezdett folyni, hogy a Transnyeft csővezetéket üzemeltető társaság megállapodást kötött a helyi kormányzattal a társégben üzemelő vezeték "környezeti biztonságának garantálásáról". A Rosprirodnadzor környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint a Transnyeft azonban nem tud teljes biztonságot nyújtani: a meghibásodott vezetékszakaszok 1974-ben, illetve 1964-ben készültek. A minisztérium, ezek mérsékeltebb nyomás- állóképességére való tekintettel, a vezetékben lévő nyomás 80 százalékkal történő csökkentésére szólított fel.
A természeti erőforrások minisztériuma a múltban többször is bírálta a Transzenyeftet, amiért az nem közöl korrekt információkat a szennyezésről. A Transznyeft viszont azt hangsúlyozza, hogy jelentős mértékben csökkentette a korrózió miatt bekövetkező szivárgások számát: azokat ezer kilométernyi vezetékre számolva 0,06-ra redukálta, ami kevesebb, mint a negyede a kilencvenes években mért szivárgási aránynak.
A litván AB Mazeikiu Nafta olajfinomító volt a jelentések szerint az egyetlen, amely kevesebb nyersolajhoz jutott, a napi 1,2 millió hordó olajhoz jutó Közép-Európát nem érintette az esemény. A lengyel, a német, a cseh, a szlovák, a magyar és az ukrán finomítók nem jelentettek fennakadást.