Molnár Albert (MSZP) szerint a magyar történelemben is ritka az ilyen nagy reform. A közigazgatásban, államigazgatásban sajnos nem történt meg a rendszerváltás, merev, csontos formákba öljük a pénzt, amin egyik kormány sem tudott változtatni. A struktúra rossz, a költségvetés a választási években mindig elszáll, de amúgy sem tartható.
A nagy ellátórendszerek reformjára a tartós növekedés megteremtéséhez van szükség, ennek során a bevételekhez kell igazítani a kiadásokat, és nem fordítva, mint ahogyan ez eddig történt. A képviselő szerint a legfontosabb az, hogy a program a társadalomnak nem elviselhetetlen, és a legkisebb növekedési áldozattal jár. Molnár Albert szerint 2000-ben 6 százalékos növekedéssel kellett volna bevállalni a nagy reformot, amihez azonban nem volt bátorság. A jól hangzó ígéreteket el kell felejteni, mert a túlköltést nem lehet folytatni - tette hozzá. A reform szerint a kiadáscsökkentés aránya évről évre nagyobb lesz a bevételnöveléshez képest. Molnár Albert elmondta, megértést várnak a társadalomtól 2007-2008-ig, amikorra megteremtődhetnek egy nagyobb, fenntartható növekedés feltételei.
Veres János hangsúlyozta, a reform magyar politikai elit közös felelőssége, hiánynövelő lépésekkel nem szabad dobálózni.
Mádi László ellenzéki képviselő az előzményekkel való szembenézést hiányolta. Véleménye szerint az idáig vezető út nem kap kellő hangsúlyt, ennek kapcsán önkritikusabb álláspontot vár a kormánytól. Kifogásolta továbbá, hogy csupán három nappal a leadás előtt kéne érdemi vitát folytatni. "A társadalmi egyzetés sem volt megfelelő, most már nem lehet érdemi vitát folytatni, koncepcionálisan nem lehet az anyaghoz hozzányúlni" - mondta. Szerinte a kormánynak nincs átfogó gazdaság- és társadalomképe. Az ellenzéki képviselő szerint a program az adózási fegyelem romlását is eredményezheti, az adózás bonyolítása és mértékének növelése a gazdaság feketedése felé vezethet. A kiadási oldal csökkentése nagyon hiányos, koncepciótlanság és a társadalmi dimenzió hiánya jellemzi a programot. Az anyag tulajdonképpen rögzíti és bővíti a problémákat, ahelyett, hogy megoldaná - mondta a képviselő.
Veres János szerint a kormányprogramban van benne a komplex társadalomkép. A konvergenciaprogram kötött műfaj: ebben nem térhettek ki mindenre - mondta. Lehet-e úgy egyensúlyt teremteni, hogy ne kelljen nyugdíjakat és családi pótlékot csökkenteni? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: lehet, ezen a két területen nem csökkentettek. Egyébként az adóteher az emelésekkel együtt is 2007-re a 2000-es adószintre tér vissza, vagyis nem magasabb, mint a Fidesz kormánya idején - mondta a pénzügyminiszter. A konkrét programokat hiányoló felvetésre elmondta, például az oktatási reform kapcsán már konrét programmal rendelkeznek, ugyanígy az önkormányzati reformra is, amelyhez azonban az ellenzék nem adott támogatást. Szükség lenne az ellenzék támogatására ezekben és az összesen 800 milliárdos ártámogatás csökkentésére is, mert ezek nélkül nincs reform.
Herényi Károly formai és tartalmi kifogásokat vetett fel. Az ország nemzeti érdeke a konvergenciaprogram, így az ellenzéknek nem lehet politikai érdeke annak megtorpedózása - mondta Herényi. Ugyanakkor a leadási határidő előtt csupán 72 órával kaptak lehetőséget az anyag megvitatására, ami kevés egy ilyen fontos ügyben. Az MDF-es képviselő is rossznak tartja az előkészületeket, szerinte gyakorlatilag csak formai egyeztetés volt.
Ezen kívül a program tartalmi hibájának rótta fel, hogy abban csak pénzügyi szempontok érvényesülnek, ráadásul a gazdasági versenyképesség, a munkanélküliség, az adóbevételek terén romlás várható. Herényi Károly az euró-céldátum hiányát is kifogásolta. Véleménye szerint a programot az EU el fogja fogadni, de a céldátum kell, mert az növelné a biztonságot, ezért javasolja, hogy konszenzusos céldátumot állapítsanak meg. Az ellenzéki képviselő a terv teljesülését illető politikusi felelősség fontosságára is figyelmeztetett. Emlékeztetett, október elsején az Új Magyarország fejlesztési tervet is be kell nyújtani, amely esetében jobb előkészületekre lenne szükség.
Kékesi Tibor (MSZP) elmondta: most 50-50 százalék a bevételi és kiadási oldal hozzájárulási aránya, de ez 2008-2009-re 20-80 százalékos arányra módosul. A képviselő kitért arra az ÁSZ sugallatra, amely megfontolandóvá tenné a 13. havi nyugdíj megszűntetését. Elmondása szerint a kormány nem fog hozzányúlni a 13. havi nyugdíjhoz, és a nyugdíjak megadóztatását sem tervezik. Tállai András (Fidesz) kritikája főleg a költségvetési politika elmúlt években tapasztalható hiteltelenségére vonatkozott. Katona Tamás államtitkár az ellenzéki konstruktivitást hiányolta.