A minisztérium nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vidékfejlesztési terveket, mivel az új pénzfelhasználási stratégiát októberre kell benyújtani Brüsszelnek. A források az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) vehetők majd igénybe, írja a Világgazdaság.
A most készülő program a 2004-2006 közötti Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) agrár- és vidékfejlesztési operatív programjának (avop) folytatása. Az NVT három év alatt 192 milliárd, az avop 105 milliárd forint EU-s agrárforrást közvetített 20-25 százalékos társfinanszírozás mellett, vagyis a hazai agrárszereplők évente, átlagosan 90-100 milliárdot használhattak fel. A pénzeket eddig azonban nem sikerült elkölteni, így a kormány korábban mindhárom évre pénz-átcsoportosítást kezdeményezett Brüsszelben. Az új stratégia révén, az elvi támogatási lehetőségek 2007-től jelentősen bővülnének, mivel az 1200-1300 milliárdnyi forrás évi 170-190 milliárdnyi dotációnak felelne meg.
Az EU korábban négy pillért határozott meg, amelyek között a pénzeket fel lehet osztani. Az elsőbe a versenyképességet fokozó, a másodikba a környezetvédelmi és állapotjavító, a harmadikba a vidéki életminőséget növelő, a negyedikbe a helyi kezdeményezéseket ösztönző intézkedések sorolhatók. Az FVM az eddigi tapasztalatokat leszűrve most több olyan célt akar hirdetni, amely gyorsabb forráslehívást tenne lehetővé: az első tengelybe tartozó versenyképességi támogatások arányát 45-55 százalékban határozná meg, és egyúttal gépbeszerzési és bioenergia-termelési projekteket valósítana meg - jelentette be korábban Gráf József agrárminiszter. A tárca a második tengelyre 36-37, a harmadikra 10-14, a negyedikre 5-6 százaléknyi támogatást juttatna.
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezet Szövetsége (Magosz) elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi forráselosztási elképzeléseket - közölte Jakab István. A szervezet elnöke úgy véli, az FVM európai fejlesztési stratégiát készít balkáni módszerekkel. Jakab István szerint konkrét pénzelosztási koncepcióról csak az eddigi programokról, illetve az agrárium és a vidék mai állapotáról és várható igényeiről készült hatásvizsgálat ismeretében lehetne egyeztetni. Az azonban hatásvizsgálat nélkül is nyilvánvaló, hogy a zömmel a harmadik tengelybe tartozó, valódi vidékfejlesztési feladatokra jóval több támogatást kellene fordítani. A Magosz a vitás kérdésekről kerekasztal-beszélgetést szervez a héten - tette hozzá.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az első tengelyhez sorolt versenyképességi fejlesztések arányát növelné - mondta Tóth István, a szervezet titkára. A MOSZ azzal indokolja álláspontját, hogy az agrárgazdaság jelentős technikai hátránya, az EU15-höz képest számos hazai agrárszereplőt végképp kiszoríthat a piacról.
Az érdekképviselet szerint az FVM az első tengely esetében inkább a 45 százalékos támogatási hányad felé hajlik, pedig minimum 50 százalékos arány biztosítása lenne szükséges. A fedezetet főként a környezetvédelmi támogatásokat közvetítő, második tengely pénzkeretéből lehetne előteremteni. Megoldás lenne az NVT-ben megmaradó, 80 milliárd forintra tehető forrás átvitele a 2007-től induló új, vidékfejlesztési programba. Az összeggel, a jövő évtől várható uniós agrár-környezetvédelmi támogatásokat részben ki lehetne váltani, és azokat versenyképesség-javító feladatokra lehetne átcsoportosítani.