Széthordják az üdülési csekkeket

Rekordot dönthet az üdülési csekkek forgalma idén, és azok értéke elérheti a 18 milliárd forintot. Kedvezményes, névre szóló üdülési csekket belföldi magánszemély, évente legfeljebb a január elsején érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben kaphat.

Idén, július 31-éig a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) már több mint 12 milliárd forint értékben adott el gazdálkodó egységeknek (vállalkozásoknak és költségvetési intézményeknek) üdülési csekket - mondta el Karácsony Mihály, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Várakozásai szerint 2006 egészében rekordot döntenek, és a vásárolt csekkek értéke elérheti a 18 milliárd forintot, míg szociális célú üdültetésre, összesen hétmilliárd forintot fordítanak (tavaly összesen 15 milliárd forint "jött össze"). Idén, július végéig, összesen több mint 5,8 milliárd forint értékben váltottak be csekket, túlnyomórészt hotelekben és panziókban. Ezzel együtt, egyre népszerűbbek az egyéb felhasználási formák is - olvasható a Napi Gazdaságban.

Az adótörvények nyári módosítása során volt egy olyan javaslat, hogy az üdülési csekk a jövőben csak akkor legyen adómentes, ha azt a cég az alkalmazottjának, nyugdíjasának, illetve közeli hozzátartozójának adja, és üdülési szállásra vagy ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra használják. Üdülési szolgáltatásokat viszont a vállalatok által fenntartott üdülők kínálnak, a kereskedelmi szálláshelyek nem. Végül azonban a szigorítás elmaradt, csupán annyi változott, hogy a parlament felhatalmazza a szociális és munkaügyi, valamint a pénzügyminisztert, hogy közös rendeletben határozzák meg az üdülés céljából igénybe vett szálláshoz kapcsolódó, üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körét. Az MNÜA a tárcák rendelet-előkészítő munkáját segíti, ennek keretében két különböző tanulmányt is megrendeltek az üdülésicsekk-forgalom gazdasági hatásairól - mondta Karácsony Mihály. Az egyiket a GKI és a Szonda-Ipsos, a másikat pedig a KPMG készítette.

Ilyen juttatást belföldi magánszemély ingyen vagy kedvezményesen az MNÜA által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában, évente legfeljebb a január elsején érvényes, havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben kaphat. A kedvezményezettek közé a módosítás a munkavállalók, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, a cégtől nyugdíjba ment magánszemélyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozók, az MNÜA pályázata alapján a szociálisan rászorulók, valamint a szakszervezeti tagok és hozzátartozóik körét vette be.

Érdemes tudni, hogy az üdülési csekket a rajta feltüntetett (egyéves) érvényességi időn belül lehet felhasználni, a lejárt csekk fizetőeszközként nem fogadható el. Ám, ezzel együtt nem vész el a papír, mivel a Nemzeti Üdülési Szolgálattól (NÜSZ) kérhető a csekk újragyártása, későbbi lejárati idővel. Ennek díja, a gyártás és a kezelés költsége; mindez a gyakorlatban a névérték 6-7 százalékára rúg.

Az idei év első felében a magyar állampolgárok 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 63 százalékuk egy napra - közölte a KSH. Amíg az egynapos utazások 47 százalékát vásárlási céllal tették, addig ugyanez a cél, a többnapos utazások esetében már csak alig több, mint 3 százalék. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya: az egynapos utazásoknál 15, a többnaposoknál 12 százalék volt az arányuk. A külföldre látogató magyarok több, mint 207 milliárd forintot költöttek el utazásaikra. A Magyarországra érkezett, 16,5 millió külföldi látogató, méginkább a villámlátogatásokat preferálta: 75 százalékuk egy napra érkezett. A külföldi látogatók által itt eltöltött összes idő 7 százalékkal, 42,2 millió napra emelkedett. A hosszabb ideig itt tartózkodók 64 százaléka szabadidős, 15 százaléka üzleti céllal érkezik. A külföldi látogatók 394 milliárd forintot költöttek el az országban, a bevételek 27 százaléka származott az egynapos látogatásokból.