Több orosz gáz és olaj kerül Ázsiába

Ázsia részesedése a következő 10-15 évben a jelenlegihez képest tízszeresére nő az orosz olaj- és gázexportban - jelentette ki a hétvégén az orosz elnök külföldi akadémikusok és újságírók előtt. A jelenlegi 3 százalékos szint 30 százalék körülire emelkedik, idézte a Financial Times Vlagyimir Putyint.

Az orosz Gazprom és a kínai CNPC állami ellenőrzésű mamutcégek vezérei által márciusban aláírt jegyzőkönyv két gázvezeték létesítését irányozza elő Kelet-, illetve Nyugat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres kapacitással, összesen tízmilliárd dolláros beruházással.

A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áramlik majd a földgáz az Altaj hegységen át Kína nyugati határmellékére, először 2011-ben, idézte Putyint akkor a Vedomosztyi, rámutatva: ettől fogva nemcsak Európa, hanem Ázsia is az orosz gáztól függ majd. A Jamal-lelőhelyről kapja az orosz gázt Európa is.

Az orosz lapok márciusi értékelése szerint Putyin információs bombát robbantott a gáztémában, támogatva a Gazprom diplomáciai játékát. Az orosz monopólium egyrészt a lehető legjobb gázeladási feltételeket igyekszik kisajtolni Kínából, másrészt pedig értésére adja Európának: a partnerviszony ellenére nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem Kínával is konkurálnia kell az orosz energiaforrásokért.

A Nyezaviszimaja Gazeta más oldalról, az európai szállításoktól való orosz függés fényében szemlélte a Kínával kötött megállapodásokat. Oroszország komolyan érdekelt a kilépésben a dél- és délkelet-ázsiai piacokra, hiszen az Európai Bizottság a napokban megvitatja a gázimport-útvonalak diverzifikálását az Oroszországtól való függés mérséklésére, mondta a Troika Dialog tőzsdeügynökség elemzője a lapnak.

A szállítások átterelésének lehetősége fontos Oroszország számára, amely mint szállító egyelőre az európai exportra van utalva. Az új tervezetek körvonalazása lecsillapíthatja az európaiakat, akik egyelőre készek akár drágább gázt is importálni, csak az ne legyen orosz.