Alacsonyabb államháztartási hiány várható

Szeptemberre 142,7 milliárd forint államháztartási hiányt vár a Pénzügyminisztérium (PM) az önkormányzatok nélkül -, így a deficit az első kilenc hónapra a korábban prognosztizáltnál több mint 30 milliárddal kisebb lehet. A harmadik negyedév végére 1529,7 milliárd forintot érhet el a hiány, ami a GDP 6,6 százaléka - mondta Katona Tamás, a szaktárca államtitkára kedden sajtótájékoztatón.

Augusztus végén - a helyi önkormányzatok nélkül - 1386,9 milliárd forint volt az államháztartás hiánya. Ez a GDP 5,96 százaléka. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a bevételek igen kedvezően alakultak augusztus hónapban, ezért lehetett lejjebb módosítani az I-VIII. hónap előrejelzését. Az augusztus havi államháztartási deficit 134,9 milliárd forint volt, míg a korábbi prognózis 1419,1 milliárd, a GDP 6,1 százaléka volt.

Az augusztusi hiány 125,3 milliárd forint volt a központi költségvetésben, de az elkülönített pénzalapok 2,4 milliárd forintos többlettel zártak. A társadalombiztosítási adatok hiánya 12 milliárd forint volt. A júliusi ipari termelés továbbra is növekedett, 12,2 százalékkal, az idei I-VII. havi adat 10,5 százalékos növekedés. Az építőipar azonban csak 1,2 százalékkal nőtt éves összevetésben, Katona Tamás elmondta: ezt a keresletcsökkenésnek tudja be. A foglalkoztatottak száma idén júliusig 0,1 százalékkal nőtt.

A fogyasztói árak augusztusban - éves összevetésben - 3,5 százalékkal nőttek, az infláció az I-VIII. hónapban 2,8 százalékos volt, az államtitkár szerint a prognózison nem kell változtatni. Az átlagkeresetek a nemzetgazdaság egészét tekintve 5,5 százalékkal növekedtek idén augusztusig, ez erős reálkereset-növekedésnek tekinthető idén.

Katona Tamás elmondta: a háromnegyed éves adatok szerint az előrejelzéshez képest valódi többlet mutatkozik az államháztartásban, ezért lehetett 30 milliárd forinttal csökkenteni az előrejelzést. A várakozás szerint a harmadik negyedév végére 1529,7 milliárd forint lehet a hiány, ez a GDP 6,6 százaléka.

A júliusi többlet után a bevételek kedvezőbben alakultak. Az áfa, a jövedéki bevételek, szja, az év egészében kiegyensúlyozottan, mindennek megfelelően érkeznek - jelentette ki Katona Tamás. Az államtitkár két tényezőre vezeti vissza a kedvezőbb bevételeket: egyrészt a kedvezőbb gazdasági folyamatok, másrészt az adóhatóság szigora segítette nagyobb bevételekhez a központi költségvetést. Katona Tamás példának hozta fel, hogy alábbhagyott a keleti határokon a benzinturizmus.

Később ősszel azonban jelentősebb kiadásai lesznek a központi költségvetésnek, ezért az egész éves adatokat csak 10 milliárd forinttal, 1759,7 milliárd forintra módosította le a PM. Ilyen például a 13. havi nyugdíj novemberben esedékes első felének kifizetése, ugyanakkor az államot kamatbefizetések is terhelik.

Az eva változásokról szólva Katona Tamás elmondta: a PM adatai szerint csak néhány százan tértek vissza az evázók közül a hagyományos adózást választók körébe a szeptember 15-i határidő lejártáig. Az evázók köre több, mint 100 ezer adózót tesz ki, ezért az eva 5-ről 25 százalékra emelésével a PM jelentős bevétel növekedést vár ebből a körből, ez majd a negyedik negyedéves adatokon látszik majd.

Az ekho szabályváltozásainak kapcsán Katona Tamás elmondta: az ekhózók számára elegendő a minimálbér utáni járulékfizetés. Ugyanakkor a PM államtitkára figyelmeztetett: ha valaki ezt az adózási konstrukciót választja, annak csak a minimálbér után befizetett hányadban járnak TB juttatások. "A kétszeres járulékfizetés ebben a körben nem merül föl" - összegezte az ekhózók befizetéseit Katona.

Az alkalmazottak minimálbére kapcsán az adóhatóság azt vizsgálja majd, hogy mennyire reális a jövedelem, és kap-e az alkalmazott a bejelentett minimálbérn felül egyéb juttatásokat. "Ha az alkalmazottak zsebbe is kapnak pénzt, azt egy esetleges adóvizsgálat felderíti" - jelentette ki Katona Tamás.