Brit korlát román és bolgár munkavállalóknak

Minden eddiginél erősebb utalást tett kedden a brit kormány arra, hogy a 2004-es EU-bővítés utáni gyakorlattal ellentétben nem fogja azonnal korlátozás nélkül beengedni a brit munkapiacra a román és a bolgár munkavállalókat a két ország uniós csatlakozása után.

Liam Byrne, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára a GMTV kereskedelmi tévé hírmagazinjában azt mondta: a kormány álláspontja változatlanul az, hogy "minél nagyobb Európa, annál jobb a brit gazdaságnak". Hozzátette ugyanakkor: a román és a bolgár EU-csatlakozás esetében "igen gyorsan elő fog kerülni" az a kérdés, hogy a két ország munkavállalóit is "nyitott kapukkal fogadja-e" a brit munkapiac. Byrne - aki szerint a brit kormány októberben terjeszti az alsóház elé döntését ez ügyben - azt mondta: ebben az esetben indokolható a "csak nagyon fokozatos (munkapiaci) hozzáférés" engedélyezése a román és a bolgár állampolgárok számára.

A Romániából és Bulgáriából érkezők nagy-britanniai munkavállalásának lehetséges korlátozására már a múlt héten világos - jóllehet Byrne keddi nyilatkozatánál még burkoltabb - utalást tett John Reid brit belügyminiszter. Reid a brit rendőrfelügyelők szövetségének Chesterben megtartott éves értekezletén felszólalva úgy fogalmazott: a kormánynak "megfontoltan" kell kezelnie a bevándorlást, és ez vonatkozik a román és a bolgár EU-csatlakozásra is.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel.

A tömeges kelet-európai bevándorlás hatásairól a gazdaság szereplői eltérő véleményeket vallanak. A brit gyáriparos szövetség (CBI) vezérigazgatója, Richard Lambert a minap "lélegzetvételnyi szünetet" javasolt a román és bolgár állampolgárok korlátlan munkavállalásának engedélyezése előtt. Közölte: nem lenne szabad szélesre nyitni az ajtót a két új EU-tagállam munkavállalói előtt "úgy, ahogy az legutóbb történt", mivel szerinte a hatalmas munkaerő-beáramlás most már szociális következményekkel fenyeget Nagy-Britanniában.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés nagy-britanniai gazdasági utóhatásairól közölt legutóbbi elemzésében ugyanakkor azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege nemrég azt írta elemzésében, hogy a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

Tony Blair brit kormányfő a brit szakszervezeti szövetség (TUC) szeptember eleji brightoni kongresszusán maga is lelkesen szólt arról, hogy a kelet-európaiak munkájának hozzájárulása milyen hasznos a brit gazdaságnak, kijelentve: az új bevándorlók az elmúlt években 0,5-1 százalékpont közötti mértékben növelték a brit gazdaság növekedési ütemét.