Nem ellentétes az EU-joggal az iparűzési adó

Nem minősül forgalmi adónak az olasz regionális iparűzési adó (IRAP) - erről döntött az Európai Bíróság kedden. Az ítélet szerint ezzel az adóval, az olasz állam nem sértette meg a közösségi szabályozást, vagyis a továbbiakban is alkalmazható az IRAP. Ez komoly hatást gyakorolhat a magyar helyi iparűzési adóra is, ugyanis több eljárást is indítottak magyarországi cégek az iparűzési adó közösségi jogba ütközése miatt.

Az ügy 2003 őszén indult az Európai Bíróságon. Egy olasz társaság nem volt hajlandó felszámítani 1998-ban és 1999-ben a 4,25 százalékos termelési tevékenységet terhelő regionális adót, az IRAP-ot, mert szerinte az ellentétes a közösségi joggal. A társaság véleménye szerint az adó hozzáadott érték típusú, vagyis épp olyan, mint az áfa. Áfát azonban nem vethet ki egyetlen tagállam sem önkényesen, mert azt tiltja az unió hatodik, úgynevezett áfa irányelve.

A tárgyaláson végső soron arra kerestek választ a felek, hogy az IRAP mennyiben tekinthető áfatípusú adónak. A per során 14 tagállam, köztük Magyarország is beavatkozott az olasz állam mellett. A tét igen nagy volt: ha a bíróság jogtalannak ítélte volna az adónemet, akkor amellett, hogy meg kellett volna azt szüntetni, vissza is kellett volna fizetni minden egyes adófizető cégnek. Ez Olaszországnak 120 milliárd eurójába került volna.

Tavaly év végén Jacobs főtanácsnok indítványában helyt adott a pereskedő társaságnak, vagyis az adót ellentétesnek ítélte a közösségi szabályozással. Ugyanakkor azt ajánlotta, hogy az államnak ne kelljen visszamenőleg kifizetnie a jogtalanul befizetett adót, mert ez súlyos anyagi helyzetbe hozná az országot. A kötelezettség mindössze annyi legyen, hogy az állam megszűnteti az adót, és a szóban forgó pereskedő társaságoknak visszafizeti azt.

Ezt az indítványt, amely egyébként az esetek 90 százalékában megegyezik az ítélettel, írta felül az Európai Bíróság. Az ítélet szerint a két adó ugyan hordoz hasonló tulajdonságokat, ám az IRAP semmi esetre sem tekinthető áfajellegű adónak.

Ez az ítélet jelentősen kihathat a magyar helyi iparűzési adóra is. Ugyanezt a kérdést feszegeti ugyanis egy, a Zala megyei Bíróságon elindított ügy is. (Cikkünkben korábban tévesen szerepeltek magyar cégek nevei.)

Az ítélet megerősítette a magyar állam véleményét azzal kapcsolatban, hogy az iparűzési adó nem ellentétes az uniós szabályozással - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Jóllehet az állam nem is arra hivatkozott elsősorban, hogy az adó nem áfajellegű, hanem arra, hogy a csatlakozáskor engedélyezte az unió az alkalmazását. Mindazonáltal a magyar ügy még nem lefutott, hiszen azt az IRAP-tól függetlenül kezeli és tárgyalja a bíróság - szögezte le a szakértő.

A felek egyébként gyorsított eljárást kértek az Európai Bíróságtól az ügyben, ám a bíróság mai végzése elutasította ezt a kérelmet. Vagyis az IRAP tárgyalásából kiindulva az ügy tárgyalása akár három évig is elhúzódhat.

Magyarország esetében éves szinten 300-350 milliárd forint bevételt jelent az iparűzési adó az önkormányzatoknak. Tavaly nyáron még úgy tűnt, 2008-ban megszűnik ez az adó, ám a megszorító intézkedések során a kormány úgy döntött, nem számolja fel azt.

F. Szabó Emese