Nem ellentétes az EU-joggal az iparűzési adó

Nem minősül forgalmi adónak az olasz regionális iparűzési adó (IRAP) - erről döntött az Európai Bíróság kedden. Az ítélet szerint ezzel az adóval, az olasz állam nem sértette meg a közösségi szabályozást, vagyis a továbbiakban is alkalmazható az IRAP. Ez komoly hatást gyakorolhat a magyar helyi iparűzési adóra is, ugyanis több eljárást is indítottak magyarországi cégek az iparűzési adó közösségi jogba ütközése miatt.

Minden lépést meg kell fontolni a magyar cégeknek az iparűzési adóval kapcsolatban - figyelmeztet a KPMG. A tanácsadó cég szerint az olasz regionális adónem, az IRAP ügyében hozott bírósági döntés minimálisra csökkentette annak lehetőségét, hogy az Európai Bíróság jogszerűtlennek mondja ki a helyi iparűzési adót.

Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere szerint az IRAP-döntés a témakörben rendelkezésre álló korábbi esetjoggal együtt vizsgálva illeszkedik a bíróság korábbi gyakorlatába. (Eddig több tucat hasonló eljárás indult az unióban, és ebből csak egy dán keresetet nem utasított el a bíróság. Ugyanakkor a dán kormány miután megszüntette az adónemet, egyszerűen megemelte az áfakulcsot az adó mértékével.)

Az IRAP ítélet azt eredményezi, hogy azok a hazai társaságok, amelyek eljárást indítottak az adó visszaigénylése miatt, jelentős pénzügyi kockázatot vállalnak. Az eljárás ugyanis lényegében azzal indul, hogy egy társaság nem hajlandó befizetni az iparűzési adót (vagy önellenőrzést végez és visszaigényli azt). Ezt követően a hazai bíróság elé kerül az ügy, ahol az Európai Bíróság véleményét kérik - így jut el a per Luxemburgba.

Addig nincs semmiféle kockázat, amíg egy társaság levélben jelzi az önkormányzatnak, hogy vitatja az adó jogszerűségét. Ez csak egy álláspont rögzítése - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, majd hozzátette: az azonban már jogsértő, ha a társaság megtagadja az adófizetést. Ameddig az iparűzési adót nem módosítja, illetve nem szünteti meg az Országgyűlés, mindenképpen célszerű fizetni.

Ha az Európai Bíróság a magyar iparűzési adót sem találja jogtalannak, a pert kezdeményező társaságok az alábbi következményekkel számolhatnak. Visszamenőleg be kell fizetniük az adót (a magyar eljárásban ez a tavalyi évet jelenti), emellett számolni kell azzal is, hogy jelentős bírságot is kapnak. Egyrészt késedelmi pótlékot kell fizetni, ami a jegybanki alapkamat kétszerese, vagyis jelenleg 14,5 százalék, emellett mulasztási bírságra is számíthatnak az érintettek. Összességében a befizetnivaló így akár többszöröse is lehet, mint a be nem fizetett adó - főleg ha több évig húzódik a pereskedés.