A kormány szerint kukoricázik Magyarországgal az EU

A kormány mai ülésén döntött arról, hogy levélben tiltakoznak az Európai Bizottságnál a kukorica intervenciós felvásárlásának szigorítása ellen. A teljes nemzetközi agrárszakma tiltakozásához csatlakozva a magyar szaktárca is azon az állásponton van, hogy az évközi szabálymódosítás aggályos.

Brüsszel megszigorította a kukorica uniós felvásárlásának szabályait azzal, hogy megemelte az intervenciós felvásárlás feltételeként szabott minőségi követelményeket. Különösen aggályos, hogy az új feltételek betartásához más fajtákat kellett volna vetni, az év közbeni szabálymódosítás uniós elveket is sért.

A bizottság indoklás szerint a hosszú távú tárolhatóság miatt kellett változtatni az intervenció feltételein. A hivatkozás jogos is lenne, hiszen a termény valóban több évet tölt el a tárolókban, de az eddigi három minőségi kritérium mellé behozott negyedik, a hektoliter-súly nem függ össze ezzel. A hektoliter-súly egy fajtaspecifikus adat, aminek csak az étkezési kukorica minőségénél van jelentősége. Az unióban termelt kukorica legnagyobb része - több mint 80 százaléka - pedig takarmányozási célokra kerül felhasználásra. Ráadásul a gazdálkodók az aratás előtt nem tudnak fajtát váltani, az év elején kellett volna tudniuk azt, hogy mást kellene vetniük.

A gyakorlatilag diktátumként hozott szabály a kiszámíthatóság uniós alapelvét sérti, mert a gazdálkodókat nem tájékoztatták előre a változásról, már nincs lehetőségük beavatkozni. Ráadásul a gyors döntés előtt elmaradt az unióban kötelező hatásvizsgálat is.

A határozat hatására az intervenciós piacról nagy tömegű árú szorul ki, illetve az eddigi terményt a tonnánkénti 101 eurónál 2-3 euróval olcsóbban, egy más minőségi kategóriában fogják átvenni.

Ez a fizikai piacot is befolyásolja, mert a kereskedők feltehetően kisebb lelkesedéssel fogják átvenni az alacsonyabb minőségű árut. Az unió által szabott magasabb minőségi kritériumok általánossá tétele az európai gazdákat is versenyképtelenebbé teszi a világpiacon, ahol magasabb minőségű, de drágább terménnyel fognak megjelenni a jövőben.

A magyar álláspont szerint el kell halasztani a szigorítást, ám azt még nem tudja a kormány, hogy a bizottságnak írt levélen kívül hogyan kívánjuk képviselni érdekeinket. Az Európai Bírósághoz fordulás nem szerepel az elsődleges tervek között, és dr. Máhr András szakállamtitkár szerint bármilyen komolyabb fellépés - például magyar állami felvásárlás - az EU-ból való kilépést jelentené, ami nem célja a kormánynak. A döntés mindenesetre elsősorban Magyarország érdekeit sérti, mert az intervencióra felajánlott kukorica 80 százaléka tőlünk származik.