Legjobban a szlovének teljesítettek 2004 és 2006 között, a kohéziós pénzek felvételében. Szlovénia a kohéziós pénzeinek 34,1 százalékát tudta felenni. Másodikok a magyarok, 32,6 százalékkal: ez összesen 959 millió euró fejlesztési pénzt jelent az országnak. A felzárkóztatási pénzeket két évig kell felhasználni, ezért sok tagállam még most is a 2004-es pénzek felvételére hajt, ez az n+2 szabály - áll a Népszabadság összefoglalójában.
Minden ország azokra a forrásokra hajt elsősorban, amelyeket otthon maga tud elosztani: ilyen, mindenre ráhúzható kategória például a versenyképesség fejlesztése. Igaz, a tudásalapú társadalom megteremtésére közös uniós program is van, azonban a tagállamok saját forrásokat is akarnak.
Az EU-pénzek felhasználását szemléltető lengyel grafikonok nemigen ütnek el a többiekétől. A 8,42 milliárd euró 2004-6-os felzárkóztatási forrás négyötödét már szerződésekkel lekötötték. A felhasználás ugyanakkor átlagosan csak 20,04 százalékos.
A Magyarországgal nagyjából azonos népességű, s ezért vele közvetlenül összevethető Csehország 2004 és 2006 között 2,6 milliárd euró felzárkóztatási pénzből részesedhet. Ebből a strukturális támogatás másfélmilliárdot tesz ki. Noha a 2007 és 2013 közötti hét évben éppen a csehek jutnak népességarányosan a legtöbb EU-pénzhez, 23,6 milliárd euróhoz (a másodikok ebben is a magyarok), eddigi tényleges felhasználásuk az egyik leggyengébb, 23,5 százalékos.
Az említett három évben a Szlovákiának jutó felzárkóztatási pénzek mintegy 1,6 milliárd euróra rúgnak. A kohéziós alapokat illetően a szlovákok immár teljes, míg a strukturális részre vonatkozóan 80 százalékos lekötöttséggel büszkélkedhetnek. A kifizetési arány a csehekénél valamivel jobb, 26 százalékos. Brüsszeli értesülések szerint azzal számolnak Pozsonyban, hogy öt százaléknál nem nagyobb hányadot veszítenek az n+2 szabály miatt.
Hírek szerint a pozsonyi vállalkozók a bürokratikus ügyintézés miatt nem találták elég vonzónak a versenyképességi EU-támogatást, s inkább a kereskedelmi bankokhoz fordultak kölcsönért.