Kezdődik a minimálbér körüli alkudozás

Egy hét múlva kezdődik az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése a minimálbérről. Az OÉT-ben 2005-ben még úgy döntöttek: három évre kötötték le a minimálbér növekedésének ütemét. Nem számoltak azonban az időközben életbe lépett megszorításokkal és reformokkal. Most viszont vannak olyan hangok is, amelyek szerint a minimálbért teljes egészében meg kellene szüntetni.

A kormány pénteken, vagyis ma adja át az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaaadó és munkaválló képviseleteinek a béremelési előterjesztését, amit a jövő pénteken, október 27-én tárgyalnak meg az OÉT szakbizottságai. A költségvetési törvénytervezet vitáját még az országgyűlési beterjesztés előtt folytatják le. Ekkor kezdődik meg az országos bértárgyalás plenáris vitája, és több más törvénymódosításról is tárgyalnak majd.

Ugyanakkor az OÉT közölte: ad hoc bizottságot hoznak létre, hogy a konvergenciaprogram keretei között olyan adó- és járulékkonstrukciókra tegyen javaslatot, amelyek jobban szolgálják a versenyképességet, illetve megoldásokat keressen a feketegazdaság szerepének csökkentésére.

Az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala egy héten belül kijelöli, hogy milyen szinten képviselteti magát a bizottságban, ehhez igazodik majd a kormány. A szociális partnerek a hónap végéig dolgozzák ki, hogy milyen témaköröket kívánnak elsőként tárgyalni az ad hoc testületben.

Több évre terveztek

Az OÉT 2005 novemberében arról egyezett meg a kormánnyal, hogy 2006-ban 62 500 forintra emelik a minimálbért. Ugyanakkor előirányozták, hogy a minimálbér 2007-ben 65 500 forint, 2008-ban 69 000 forint legyen. A megállapodás értelmében a minimálbért úgy számolják, hogy 50-50 százalékban veszik figyelembe a létminimumot és a GDP növekedését.

A megállapodás alapján a szakképzetteknél is a minimálbérhez rendelt bérminimumot vezettek be. Ennek szorzószáma 2006 első félévében csak ajánlott, a második félévtől viszont, illetve 2007-ben és 2008-ban már kötelező. A 3,5 százalékos reálkereset-növekedés elérése érdekében 4-5 százalékos bruttó keresetemelést javasolt országosan a versenyszférának az OÉT.

A minimálbér megállapítása azonban nem csak a legalacsonyabb fizetendő összeg megállapítása miatt fontos. A minimálbér emelése hátrányosan érintheti azokat, akik kényszervállalkozókként a minimálbér után fizetnek járulékokat. Duplán rossz lesz azok számára, akik a megszorítások miatt ősztől a minimálbér kétszerese után kénytelenek saját maguk után minimálbért fizetni.

Vannak, akik eltörölnék

A minimálbérről való megegyezés nem feltétlenül állami feladat. Sok országban a kamarák, szakmai szervezetek "házon belül" egyeznek meg a dolgozók minimális juttatásainak kérdéséről. Az utóbbi hetekben Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is több alkalommal hangoztatta, hogy el kellene törölni a minimálbért, vagy legalábbis megadóztatni.

Ugyanakkor Bokros Lajos szerint elhibázott lépés volt a diplomás minimálbér bevezetése. A volt pénzügyminiszter azt nehezményezi, hogy a diplomás minimálbér esetén a munkáltató nem az elvégzett munka, hanem kizárólag a papír miatt fizet többet diplomás alkalmazottjának.